Az Egyesült Királyság újra legalizálja a csirkék lábuknál fogva történő, fejjel lefelé hordozását, szakítva a korábban bevezetett uniós előírásokkal. A döntést az állatvédelmi szervezetek nehezményezik, felhívva a figyelmet arra, a csirkék lógatásának legalizálása teljes ellentmondásban áll a kormány korábbi ígéretével az állatjólét javítására vonatkozóan.
A brit Állatjóléti Bizottság áprilisban azt javasolta, a brit törvények szakítsanak az EU-s előírásokkal, és legyen ismét legális a szárnyasok lábuknál fogva történő hordozása. A módosítást annak ellenére terjesztették elő, hogy elismerték, ez fájdalmat, légzési nehézségeket, de akár csonttörést is okozhat az állatoknak.
A kormány most bejelentette, újra legalizálni fogják a gyakorlatot. Ez a Munkáspárt első állatjóléttel kapcsolatos intézkedése kormányra lépésük óta – írja a The Guardian.
Edie Bowles, az Animal Law Foundation állatjogi szervezet ügyvezető igazgatója szerint sokkoló, hogy a szigorítás helyett a törvények lazítása mellett döntött első állatjóléti intézkedéseként az új kormány. Azt főként megdöbbentőnek tartja, hogy ez a brexit óta az első uniós állatjóléti törvény, amivel kapcsolatban ilyen irányban történt változás.
„A brit emberek nem ezt akarják. Ők azt akarják, hogy az állatjóléti előírások szigorúak legyenek és betartsák őket. Az, hogy a csirkék embertelen módon való kezelése legalizálásra került, kíméletlen emlékeztető arra, milyen magas szinteken van jelen a nemtörődömség az állatjóléttel kapcsolatban” – nyilatkozta.
Az állatvédők szerint a csirkék lógatása felesleges szenvedést okoz
Az állatok szállítására vonatkozó uniós törvény még mindig érvényes az Egyesült Királyságban. Eszerint a csirkéket tilos a lábuknál fogva felemelni és hordozni. A kormány azonban egészen a közelmúltig azzal érvelt, hogy a környezetvédelmi minisztérium előírásai szerint a maradak lábuknál fogva való elkapása nem tiltott, a szabályzat kifejezetten megengedi azt. Az Animal Law Foundation ezt követően perrel fenyegette meg a minisztériumot, akik elismerték, egyelőre valóban nem törvényszerű a szóban forgó gyakorlat. Egyben tájékoztatták a szervezetet, hogy hamarosan legalizálni fogják azt.
„A csirkék gondolkodó, érző állatok. Van köztük szégyenlős és játékos, és mindannyian anélkül akarják élni az életüket, hogy bántanák őket. Amikor a lábuknál fogva ragadják meg őket, az szenvedést okoz nekik, mivel a végtagjaik már eleve érzékenyek és fájnak attól, hogy a profitmaximalizálás érdekében arra tenyésztik ki őket, hogy minél gyorsabban nőjenek” – mondta a The Humane League ügyvezető igazgatója, Sean Gifford.
Hozzátette,
ez a felháborító döntés a kormány részéről garantálni fogja, hogy továbbra is állatok milliói szenvedjenek feleslegesen, és teljes ellentmondásban áll azzal az ígérettel, miszerint a Munkáspárt a generáció legnagyobb lépéseit fogja megtenni az állatjólét javítása érdekében.
A szóban forgó ígéret szerint a törvénycsomag a párt eddigi eredményeire épít, amiket korábbi kormányzásaik alatt értek el. Ezek közé sorolják a kozmetikai termékek állatokon való tesztelésének leállítását, a prémtenyésztés betiltását, a 2004-es vadásztörvényt és a „mérföldkőnek számító” 2006-os Állatjóléti Törvényt.
A The Humane League nemcsak a csirkék lógatását és tartási körülményeit, hanem a brojlercsirkék használatát is nehezményezi. Májusban keresetet nyújtottak be, miszerint a gyorsan növekvő csirkék engedélyezése megsérti a haszonállatokra vonatkozó törvényt. A brit legfelsőbb bíróság a keresetet elutasította.
„Ezek a gyorsan növekvő csirkék, akiket természetellenes méretük miatt frankencsirkéknek hívunk, egészségügyi és jólléti problémáktól szenvednek. Többek között szívrohamok, sántaság, zöldizom-betegség, égési sérülések és szervelégtelenség gyötri őket” – írja a szervezet weboldalán. Az október 10-ei bejegyzésben azt is elmondják, szerdán a fellebbviteli bíróság elé állnak, jóváhagyásra került ugyanis a döntéssel kapcsolatos fellebbezésük.

Domján Flóra környezetgazdálkodás szakon szerzett diplomát 2021 januárjában. A legfontosabb értéknek az empátiát tartja, éppúgy az állatok és az élővilág iránt, mint az emberek felé. Hisz benne, hogy egyre többen rájövünk: a hús ára egy élet elvétele, és az élet szeretetének, az együttérzésnek, a közös társadalmi értékeinknek minden élőre ki kell terjednie. Ezt az üzenetet minél hitelesebben igyekszik képviselni az írásaiban, az aktivizmusban és a mindennapokban is.