Már a kismértékben fogyasztott csirkehús is növelheti a halálozási kockázatot, állapították meg kutatók egy közel két évtizedet felölelő felmérés alapján. Több mint ezer fő halálozási okait vizsgálva jutottak erre az eredményre. A férfiak esetében különösen nagy lehet a kockázat.
A vörös húsokról már régóta tudni lehet, hogy közvetlenül hozzájárulnak a legtöbb halálos áldozatot követelő betegségek kialakulásához. A marha- vagy a sertéshús helyett ezért sokan az egészségtudatosság jegyében választanak inkább halat vagy baromfihúst – elsősorban csirkét. Egy friss olaszországi tanulmány alapján viszont utóbbival is érdemes csínján bánni azoknak, akik az egészséges étkezésre gyúrnak. Ez a dokumentum ugyanis sötétebbre festi a csirkehúsról eddig kialakított összképet.
A National Institute of Gastroenterology intézet kutatói szerint azok körében, akik heti 300 grammnál több csirkehúst fogyasztottak, 27 százalékkal magasabb volt a halálozási kockázat, mint azoknál, akik heti 100 grammnál kevesebbet ettek. A bélrendszert érintő rákos megbetegedések esélye pedig 65 százalékkal nőtt már heti 200 grammos fogyasztás esetén is. Ez nagyjából egy adag sült csirkemell.
A csirkehús elkészítési módja sem mindegy
A kutatók közel ötezer középkorú dél-olaszországi férfi két évtized alatt gyűjtött egészségügyi adatait elemezve jutottak a publikált eredményeikhez. A kutatás ideje alatt 1028 páciens hunyt el, az ő halálozási körülményeiket is vizsgálták. Megállapították, hogy az elhunytak heti összes húsfogyasztásának átlagosan 41 százaléka baromfihús volt. A tanulmány emellett azt is megjegyzi, hogy heti 150-250 gramm vörös hús fogyasztása a teljes összes halálozási arány csökkenésével volt összefüggésbe hozható.
A kutatók beismerték, hogy bár egy hosszú távú és nagy alanyszámú kutatásról van szó, azért vannak a tanulmánynak gyenge pontjai. Ezek közül az egyik, hogy az elfogyasztott húsra vonatkozó adatok nem tartalmazták a hús feldolgozottsági mértékét. A felvágottak és feldolgozott húskészítmények megkülönböztetés nélkül jelentek meg az adatlapokon, pont ugyanúgy, mint a szabadtartású csirke. Ráadásul a saját bevalláson alapuló adatközléseket mindig bizonyos fokú fenntartással kell kezelni. A másik hiányosság, hogy nem áll rendelkezésre adat az alanyok fizikai aktivitásáról a vizsgált időszakban. A kutatók ennek ellenére úgy gondolják, hogy javasolt csökkenteni a csirkehús fogyasztását. Emellett hozzátették azt is, hogy a hús elkészítési módja – a hőfok, a sütési idő vagy éppen az olaj típusa – is jelentős mértékben befolyásolja az egészségügyi hatást, a halálozási kockázat növekedésének mértékét.
