A cseh kormány úgy döntött, mégsem szabályozzák, hogy milyen kifejezések kerülhetnek a növényi termékek csomagolására. Franciaországban pedig két korábbi szabályozást is vissza kellett vonni az Államtanács döntésének értelmében. Korábban Belgium is felhagyott az ilyen irányú terveivel. Ez akár azt is jelentheti, hogy a címkeháború a végéhez közeledik.
A nagyipari állattenyésztés érdekeltjei gyakran azzal az érvvel próbálják a vegán termékek „húsos” elnevezését megakadályozni, hogy azok összezavarhatják a vásárlókat. Ebben a címkeháborúban számos front nyílt az elmúlt években. Ám az Európai Bíróság tavalyi döntése, a francia Államtanács állásfoglalása, valamint a cseh kormány visszakozása arra utalnak, hogy egyelőre maradhatnak a húsos címkézések a növényi termékeken – legalábbis Európában.
Az Európai Bíróság tavaly ugyanis kimondta, hogy a húsos termékekre utaló elnevezéseket jogosan használják a növényi élelmiszergyártók. Ez ugyanis önmagában nem számít megtévesztésnek. Ez ellentétes az állattenyésztő lobbi azon indoklásával, miszerint a vásárlók nem képesek megfelelően értelmezni a növényi termékek csomagolásán lévő húsos elnevezéseket, ez pedig összezavarhatja őket.
Az indoklásról több felmérés bebizonyította, hogy nem igaz. Sőt, a növényi termékek húsos elnevezése segít a vásárlóknak abban, hogy tudják, milyen módon célszerű felhasználni, elkészíteni az adott terméket, valamint azt, milyen textúrára számíthatnak.
Franciaország csatát vesztett, Csehország pedig el sem kezdte a címkeháborút
A franciáknál évek óta napirenden van a tiltás, ám az Államtanács két korábban meghozott döntést is érvénytelenített. A döntés – talán nem véletlenül – egybecseng az Európai Bíróság korábbi döntésével a tiltás szabálytalanságáról. Vagyis a francia élelmiszergyártók ismét használhatják a korábban tiltólistára került húsos jelzőket a növényi termékeiken. Nicolas Schweitzer, a La Vie – az egyik érintett vegán élelmiszergyártó – igazgatója a „józan ész” győzelmének nevezte az Államtanács döntését.
Csehország bő egy évvel ezelőtt kacérkodott a gondolattal, hogy beszáll a címkeháborúba. A tervezet viszont mind a fogyasztóknál, mind a növényi élelmiszergyártóknál kiverte a biztosítékot. Marek Výborný mezőgazdasági miniszter az X-en jelentette be, hogy a kormány nem szándékozik az előterjesztett tiltással tovább foglalkozni.
Nem akarunk belepiszkálni az emberek életébe. Bízom benne, hogy az élelmiszergyártók megfelelően címkézik a termékeiket, hogy minden vásárló tudja, mit vesz. Ezzel együtt úgy gondolom, hogy a fogyasztók elég értelmesek ahhoz, hogy tudják, mit vásárolnak. Semmi vágyam arra, hogy oktassam az embereket
– írta a mezőgazdasági miniszter.
Egy éve dobta be a törölközőt és adta fel a címkeháborút a belga kormány is. Még az élelmiszeripari fejlesztések kapcsán progresszívnek egyáltalán nem nevezhető Olaszország is kerülhet abba a helyzetbe, hogy vissza kell vonnia a tiltásokat az EU döntésének értelmében. Bár az EU döntése hagy még kiskapukat: amennyiben egy ország pontosan definiálja a növényi és állati termékek mibenlétét, úgy kizárólag az országban készült termékek kapcsán vezethet be korlátozásokat.

Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.