Egy bénulást okozó betegség, a botulizmus miatt fulladnak vízbe madarak tömegesen az Egyesült Államokban. Tudósok szerint ez is a klímaválság számlájára írható, és globális szinten egyre elterjedtebbek és gyakoribbak lehetnek az efféle jelenségek.
Északabbra húzódnak, magasabban repülnek, és korábban kezdik a szaporodási időszakot a madarak a klímaváltozás hatására. Az életmódbeli változások viszont nem zajlanak elég gyorsan ahhoz, hogy lépést tartsanak az egyre melegedő éghajlattal. Erre már a Los Angeles-i Egyetem is felhívta a figyelmet egy tanulmányában.
Most azonban újabb jelenség világít rá, milyen nagy problémát is jelent a madárvilág számára is a klímakrízis. Az észak-kaliforniai Tule Lake nemzeti vadvédelmi területen ugyanis botulizmus miatt már több mint 94 ezer madár halt meg – írja a The Guardian. Az Egyesült Államok Hal- és Vadvédelmi Szolgálata szerint a tó környékén nem jegyeztek még fel ennél több állatáldozattal járó betegséget.
A botulizmus esetében a kórokozó a Clostridium botulinum nevű baktérium. Ez az ideg-izom kapcsolódási pontoknál gátolja az ingerületátvitelt, és ezzel bénulást idéz elő a szervezetben, amely akár halálhoz is vezethet. Az amerikai tóvidéken megfertőződött madarak esetében is ez a helyzet. Egy idő után elveszítik a kontrollt az izmaik felett, és belefulladnak a vízbe – magyarázta a vadvédelmi területen dolgozó biológus, Teresa Wicks.
Számos vándorló vízimadár pusztult el, például kanalas, nyílfarkú, amerikai és tőkés récék, szalonkafélék, mexikói gólyatöcsök és hosszúcsőrű cankógodák.
A botulizmus okozta madárhullás helyi probléma, a kiváltó ok a legkevésbé sem
Gondolhatod persze azt, hogy ez egy szeparált, kizárólag az Egyesült Államokban felmerült probléma, a magyarországi vízimadarakat nem érinti. Tudósok azonban arra figyelmeztetnek, hogy még érintheti. Az észak-kaliforniai vadvédelmi területen bekövetkezett tömeges madárpusztulás ugyanis olyan globális problémákra vezethető vissza, mint
- a vizes élőhelyek csökkenése,
- a korlátozott vízkészletek iránti növekvő igény
- vagy általánosságban a klímaváltozás, a felmelegedés.
„A felmelegedő hőmérséklettel, az aszályokat követő intenzív esőzésekkel és az azután érkező újabb szárazsággal az éghajlatváltozás jellemzői mindenütt jelen vannak” – mondta Andrew Farnsworth, a Cornell Lab of Ornithology (Cornell Ornitológiai Laboratórium) madárvándorlásokat tanulmányozó tudósa. Hozzátette, éppen ezért a világon bárhol előfordulhatnak hasonló jelenségek, és számolni is kell azzal, hogy ezek egyre elterjedtebbek és gyakoribbak lesznek.
A Tule-tó vízszintje több százezer éven át emelkedett és apadt, de mindig megmaradt. Korábban a tó és a körülötte fekvő vizes élőhelyek a téli esőzések idején teltek meg vízzel. Ma azonban már ez a természetes körforgás nem működik „olajozottan”, öntözőcsatornák bevetése is szükséges. 2021-ben a tó teljesen kiszáradt – korábban ilyen jellegű eseményt még soha nem jegyeztek fel ezzel az élőhellyel kapcsolatban. Mesterségesen ugyan, de újra feltöltötték vízzel, idén nyáron aztán ismét apadni kezdett a tó. Az élővilágot ráadásul a madárinfluenza is tizedelni kezdte, és ehhez jött még hozzá a botulizmus pusztítása. A tudósok most mindenesetre abban bíznak, hogy a tömeges madárhullásnak vége szakad, ha néhány héten belül beköszönt a hidegebb időjárás.
