Nem pusztán súlyvesztéssel, a testük zsugorításával reagálnak a bohóchalak a tengeri hőhullámokra egy új tanulmány szerint. A jelenséget a tavalyi extrém hőmérséklet-növekedés alatt figyelték meg több tucat példánynál. Ez magyarázatot adhat több másik faj méretbeli változásaira is. A tengeri hőhullámok komoly veszélyt jelentenek a tengeri biodiverzitásra és számos módon érintik a víz alatti ökoszisztémákat.
Idővel egyre nehezebb lehet majd Némó nyomában maradni egy friss kutatás alapján. A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis a bohóchalak – ahogy feltehetően más halak is – összemennek a tengeri hőhullámok hatására – írja a BBC.
Az animációs film főszereplőjének fajtársai közül 134-et vizsgáltak a kutatók öt holdhónapon keresztül tavaly. Ez idő alatt hat alkalommal végeztek méréseket a pápua új-guineai Kimbe-öbölben élő 67 páron. Arra jutottak, hogy a hőhullám hatására a halak háromnegyede legalább egy alkalommal zsugorodott.
Nem csak arról van szó, hogy lefogynak. Aktívan csökkentik a testméretüket, és kisebbé válnak, így kevesebb táplálékra van szükségük, és jobban tudják hasznosítani az oxigént
– mondja Theresa Rueger, a tanulmány egyik szerzője.
Maga a jelenség nem teljesen ismeretlen a kutatók előtt. A tanulmány megemlíti, hogy a felnőtt tengeri leguánok is összemennek a vízhőmérséklet emelkedésének következtében. A fiatal lazacfélék pedig a tél beköszöntével zsugorodnak.
A méretváltozást nemcsak a környezeti stresszfaktorok, hanem a csapaton belüli hierarchia is befolyásolhatja. A dominánssá váló nőstény szurikáták például gyors növekedésnek indulnak, míg a bölcsőszájúhal-félék hímjei összemennek a társadalmi helyzetük változását követően.
A bohóchal mellett számos más fajt érintenek a tengeri hőhullámok
A tengeri hőhullámok nem csupán a klímaváltozás mellékhatásai, hanem az egyik legközvetlenebb és legpusztítóbb következményei annak. Ezeknek közel feléért pedig az emberi tevékenység felelős egy áprilisi kutatás szerint. Ezek a drasztikus hőmérséklet-növekedések ráadásul egyre gyakrabban és nagyobb intenzitással tapasztalhatók. A bohóchalak zsugorodását is a tavaly kezdődött negyedik korallfehéredési esemény alatt figyelték meg.
A jelenség azért is különösen veszélyes, mert következményei nem korlátozódnak a tengeri élővilágra. Az üvegházhatású gázok által megkötött többlethő tetemes részét az óceánok tárolják. A melegebb óceánok pedig sokkal erőteljesebb viharokat eredményeznek, ami a part mentén élőkre nagy veszélyt jelent. Emellett erre vezethető vissza többek között a korallzátonyok – a legnagyobb fajgazdagsággal rendelkező tengeri élőhelyek – pusztulása, ahogy az is, hogy a cápák egyre agresszívabbá válnak.
