Káoszba és csalódottságba fulladt a COP16 biodiverzitási konferencia, miután például az Európai Unió, Japán és Kanada sem támogatta az új biodiverzitási alap létrehozását. Több latin-amerikai és afrikai állam is bojkottal reagált. A klímaaktivisták határozottabb fellépést és nagyobb elköteleződést remélnek a közelgő COP29 éghajlat-politikai csúcstalálkozó résztvevőitől.
Elmaradt az áttörő siker az Egyesült Nemzetek Szövetségének (ENSZ) november elején zárult, a biológiai sokféleség megőrzése céljából összehívott COP16-os konferenciáján. Az esemény egyik legambiciózusabb célkitűzése az volt, hogy megállapodjanak egy új globális biodiverzitási alap létrehozásáról. Ezt arra vetnék be, hogy kompenzálják azokat a szegényebb országokat, amelyek tesznek a természetes környezet helyreállításáért.
Az új biodiverzitási alap létrehozása ellen voksolt a Politico információi szerint az
- Európai Unió,
- Japán
- és Kanada is.
A kezdeményezés potenciális kedvezményezettjei, az afrikai és latin-amerikai országok képviselői pedig olyannyira felháborodtak a gazdagabb országok merev elzárkózását látva, hogy megtagadták, hogy egyéb kérdésekről tárgyaljanak a konferencia résztvevőivel.
Végképp megrendült a bizalom?
Azt természetesen senki nem vitatja, hogy az új biodiverzitási alapra szükség lenne. Jair Bolsonaro volt brazil elnök például, ha hivatalosan nem is támogatta az erdőirtást, regnálása alatt látványosan szemet hunytak a hatóságok az ilyen jellegű bűncselekmények felett. Annak a véleményének pedig már hangot is adott a volt államfő, hogy a megsemmisült erdőrészeken nyugodtan belevághatnak bányászatba vagy kereskedelmi célú gazdálkodásba. Arra hivatkozott, hogy ezzel felpörgethető a gazdaság, erősödhet a növekedési ütem.
Márpedig nem Bolsonaro az egyetlen politikus, aki azt vallja, hogy a gazdagabb országoknak nincs joguk megtagadni a latin-amerikai vagy éppen afrikai államoktól a gazdasági fejlődés lehetőségét.
A finanszírozási szakadék felszámolása nem pusztán morális kötelesség, hanem az emberek és a természet védelme érdekében is szükséges lépés, amely napról napra egyre sürgetőbbé válik
– mondta An Lambrechts, a Greenpeace környezetvédő szervezet COP16-os küldöttségének vezetője.
Hozzátette, egyéb szempontból is meglehetősen demoralizáló, hogy a kolumbiai Caliban nem köteleződtek el a résztvevők az új biodiverzitási alap létrehozása mellett. Napokon belül kezdődik a COP29-es éghajlatváltozási konferencia Azerbajdzsánban, Bakuban. Erre pedig már úgy érkeznek az országok és szervezetek képviselői, hogy „az alappal kapcsolatos döntés elmaradása megrengette a globális dél és észak országai közötti bizalmat”.
Hasonló felelősségvállalási problémára a közelmúltban Sabien Leemans, a WWF Európai Politikai Irodájának vezető biodiverzitás-politikai munkatársa is felhívta a figyelmet. Ő arra reagált, hogy az Európai Unió tagállamai rábólintottak az Európai Bizottság javaslatára a farkasok védelmi státuszával kapcsolatban. Ennek értelmében lazább kilövési szabályok vonatkozhatnak majd a fajra. Ez „katasztrofális és szégyenletes jelzés Európa részéről” – jelentette ki Leemans. „Hogyan kérhetünk meg más régiókat arra, hogy védjék a biológiai sokféleségüket, és éljenek együtt olyan fajokkal, mint a tigrisek, oroszlánok vagy elefántok, amikor mi nem tudunk együtt élni a farkassal?”
Biodiverzitási alap nem, egy másik alap viszont létrejött
Csak részsiker, de a DSI (digitális szekvenálási információ) felhasználása kapcsán megállapodásra jutottak a COP16-résztvevők. A DSI az élőlények – növények, állatok, mikroorganizmusok – adatbázisokban tárolt genetikai információi. Arra jutottak, hogy azok a gyógyszeripari és kozmetikai cégek, amelyek profitálnak ezekből az adatokból, a Cali Alapba (Cali Fund) fizethetnek be.
A feltételes mód nem véletlen: a fizetés önkéntes, nem kötelező. Sokan éppen ezért kételkednek abban, hogy a kezdeményezés hosszú távon sikeres lehet. A szakértők számításai szerint mindenesetre egymilliárd dollár kerülhet majd éves szinten az alapba. A befolyt pénzt az országok kapják meg, ahonnan a genetikai információk származnak, és a természet helyreállítására fordíthatják.
A klímavédelmi figyelem most Baku felé fordul
A COP16 konferencián a tárgyalási tempó nem tükrözte azt, mennyire sürgető valójában a helyzet – mondta Catherine Weller, a Fauna & Flora természetvédelmi szervezet globális politikáért felelős igazgatója.
Nem ragadhatunk meg ennél a csigatempónál, minden területen határozott, aktív fellépésre lesz szükség. A COP29 konferencián a tárgyaló feleknek a természetet kell az éghajlati napirend középpontjában tartaniuk. A kormányoknak pedig keményebben kell dolgozniuk azon, hogy nemzeti cselekvési terveiket keresztülvigyék
– fogalmazott.
A COP29 éghajlat-politikai csúcstalálkozót november 11. és 22. között rendezik meg Bakuban.
