Biodiverzitás-finanszírozásról született megállapodás az Egyesült Nemzetek Szervezetének római konferenciáján. A káoszba fulladt kolumbiai egyezkedést követően az országok most abban maradtak, hogy 2030-ig évi 200 milliárd dollárt fizetnek majd be erre a célra.
Sikerrel zárult az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) kétnapos római biodiverzitási konferenciája – adta hírül a The Independent. A találkozón olyan kérdésekkel foglalkoztak, amelyek a korábbi, 2024 novemberében a kolumbiai Caliban tartott megbeszéléseken függőben maradtak.
A Rómában – utalva arra, hogy a kolumbiai COP16-os egyeztetés folytatásáról van szó – COP16.2 néven futó konferencián pont került több finanszírozási kérdés végére is. Kulcsfontosságú kötelezettséget vállaltak az országok képviselői a biodiverzitás-finanszírozás terén.
Megállapodtak arról, hogy 2030-ig évi 200 milliárd dollárt (több mint 77 ezermilliárd forintot) fizetnek be. Erre egyébként egy korábbi montreali találkozón már elvi kötelezettséget vállaltak. A befolyó összegből 2025-ig évi 20 milliárd dollárt (több mint 7 ezermilliárd forintot) szánnak a szegényebb országoknak a természetvédelem finanszírozására, 2030-ra pedig évi 30 milliárd dollárra (mintegy 11,5 ezermilliárd forintra) emelkedik ez az érték.
Már a hét elején véglegesítették a Cali Alap (Cali Fund) létrehozását is. Ebbe a biológiai sokféleségből kereskedelmi hasznot húzó iparágak fizethetnek majd be, hogy hozzájáruljanak a biológiai sokféleség megőrzéséhez.
Amikor szerdán késő este Rómában befejeződött a találkozó, a résztvevők felállva tapsolták meg az eredményeket. „A taps mindannyiunknak szól. Csodálatos munkát végeztek” – zárta le a római konferenciát Susana Muhamad, a COP16 elnöke. „A Rómában töltött napok bizonyították a felek elkötelezettségét a biológiai sokféleség globális keretrendszerének végrehajtása iránt” – utalt arra, hogy Caliban egész más hangulatban zajlott az egyezkedés.
Novemberben elérhetetlen célnak tűnt a hatékony biodiverzitás-finanszírozás
Caliba azzal a céllal érkeztek a a COP16 biodiverzitási konferenciára a résztvevők, hogy létrehozzanak egy biodiverzitási alapot, végül azonban a Politico információi szerint az
- Európai Unió,
- Japán
- és Kanada
sem támogatta ezt.
A kezdeményezés potenciális kedvezményezettjei, az afrikai és latin-amerikai országok képviselői pedig olyannyira felháborodtak a gazdagabb országok merev elzárkózását látva, hogy megtagadták, hogy egyéb kérdésekről tárgyaljanak a konferencia résztvevőivel.
A hatékony biodiverzitás-finanszírozás akkor tehát utópisztikus elképzelésnek tűnt. Meglehetősen demoralizáló, hogy a kolumbiai Caliban nem köteleződtek el a résztvevők az új biodiverzitási alap létrehozása mellett – jegyezte meg akkor An Lambrechts, a Greenpeace környezetvédő szervezet COP16-os küldöttségének vezetője. „A finanszírozási szakadék felszámolása nem pusztán morális kötelesség, hanem az emberek és a természet védelme érdekében is szükséges lépés, amely napról napra egyre sürgetőbbé válik” – mondta.
Maximum kezdetnek elegendő
A Rómában véglegesített biodiverzitás-finanszírozásra vonatkozó tervek dicséretesek – szögezte le a Greenpeace közleményében. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet a környezetvédő szervezet, hogy hátradőlni semmiképp nem lehet.
Ez egy hasznos lépés a bizalom fenntartásában, hogy a természetfinanszírozás terén mutatkozó szakadék felszámolható. Ez viszont csak az érem egyik oldala, és sürgősen foglalkoznunk kell a másik oldallal is: ez pedig a pénz az asztalon
– jelentette ki An Lambrechts.
Hangsúlyozta, fel kell számolni azokat a támogatásokat, amelyek a természetkárosító tevékenységeket mozdítják elő. Gondoskodni kell arról, hogy a biodiverzitási alapokba és a természet védelmére befolyó összegeket ne a környezetet és az élővilágot romboló módon generálják.
