Felgyorsítja a fertőző betegségek terjedését a biodiverzitás csökkenése egy friss metaanalízis alapján. Vissza kellene szorítani a károsanyag-kibocsátásokat, a vegyi szennyezést és a nem őshonos fajok betelepítését is a tudósok szerint, csak így biztosítható a biológiai sokféleség megőrzése. Ennek révén pedig a járványok megfékezése is.
A biológiai sokféleség csökkenése a fertőző betegségek terjedésének legnagyobb környezeti mozgatórugója – derül ki egy, a Nature tudományos lapban megjelent metaanalízisből, ami közel ezer tanulmány eredményei alapján készült. A veszélyeztetett fajok megmentése tehát nem pusztán azért fontos az emberiség számára, mint amit sokan emlegetnek, „hogy még az unokáink is láthassák őket”. A biodiverzitás megőrzése egészségügyi szempontból is rendkívül fontos lenne.
A szakértők olyan tanulmányokat elemeztek, amelyek a fertőző betegségek globális környezeti hajtóerőivel foglalkoztak. Vizsgálták a betegségek súlyosságát és előfordulását növényi, állati és emberi gazdaszervezetekben egyaránt.
Munkájuk során öt globális változásra összpontosítottak:
- a biológiai sokféleség csökkenésére,
- az éghajlatváltozásra,
- a vegyi szennyezésre,
- a nem őshonos fajokra,
- illetve az élőhelyek csökkenésére.
Megállapították, hogy az ötből négy tényező növelte a betegségek terjedésének valószínűségét. Az egyetlen kivétel az élőhelyvesztés volt. A „toplista” élére pedig a biodiverzitás csökkenése került, a metaanalízis alapján ez a legnagyobb környezeti rizikófaktor a járványok terjedése szempontjából.
A kutatók ugyanakkor leszögezték, a háttérben ezek a tényezők kapcsolódnak egymáshoz, és egy komplex hálózat részei.
Az éghajlatváltozás és a vegyi szennyezés például élőhelyvesztést és -változást okozhat. Ezek pedig a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezethetnek
– idézi a The Guardian a tanulmányt.
A metaanalízis végkövetkeztetése így az, hogy a kibocsátások csökkentése, a biológiai sokféleség csökkenésének mérséklése és a nem őshonos fajok betelepítésének mellőzése mind hozzátehet a járványügyi kockázatok visszaszorításához.
Nem csak a biodiverzitás csökkenése probléma a járványok szempontjából
Nem véletlen persze, hogy – az átlagember mellett – egyre több kutatót is foglalkoztat a járványok, a természet és az állatok közti kapcsolat. A Covid–19 kirobbanása óta ez központi témává vált szinte minden fórumon. Magát a koronavírust is sokan denevérektől, mások pedig a nyestkutyáktól származtatják, és azt gondolják, ezekről a fajokról került aztán át az emberre.
De egyéb okból is forró témát szolgáltatnak mostanság a zoonotikus – azaz állatról emberre terjedő – betegségek. Egy texasi tehenészet dolgozójáról ugyanis a közelmúltban állapították meg, hogy fertőződött egy betegséggel. Ő a második olyan személy az Egyesült Államokban, akit madárinfluenzával diagnosztizáltak. Az első esetre még 2022 áprilisában került sor. Nemrég pedig arról számolt be az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA), hogy minden ötödik bevizsgált pasztőrözött tejben megtalálták a madárinfluenza-vírus maradványait.
Mindezeken felül a Harvard Law School és a New York-i Egyetem szakértői is arra figyelmeztettek tavaly nyáron, hogy az Egyesült Államokban az állattenyésztés óriási kockázatot jelent fertőzések szempontjából. Mégpedig olyan fertőzések szempontjából, amelyek akár az emberekre is átterjedhetnek.
