A Föld területének 57 százalékán növekedhet az emberi jelenlét 2070-ig egy frissen publikált tanulmány szerint. Ennek nyomán a biodiverzitás csökkenése borítékolható, ami pedig megnövekedett járványveszélyt generál.
Sokan reagálnak felháborodva arra, ha vadállatok – vaddisznók, rókák, szarvasok – keverednek lakott területekre. A legnagyobb hőzöngőknek az azonban már csak ritkán jut eszükbe, legtöbb esetben mire is vezethető vissza a jelenség.
Az ember eddig a földterületek 70-75 százalékát foglalta el és alakította át, a következő öt évtizedben azonban ez a folyamat felgyorsulhat – írja a The Guardian. Az emberi környezethez köthető és a vadon élő állatok populációi közötti átfedés 2070-re a Föld területének 57 százalékán fog növekedni a Science Advances tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint.
„Vannak olyan helyek, például az erdők, ahol gyakorlatilag nincsenek emberek, mégis egyre több nyoma lesz az emberi jelenlétnek és tevékenységnek” – nyilatkozta Neil Carter, a tanulmányt készítő kutatók vezetője, a Michigani Egyetem docense. „Az emberek egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a fajokra, ezt a negatív hatást már sok éve figyelemmel kísérhetjük. Részben ez az oka annak a biodiverzitási válsághelyzetnek, amelyben most benne vagyunk.”
A civilizáció és a vadvilág közötti egyre feszesebb és gyakoribb interakció nem pusztán egyes állat- és növényfajokat tesz ki veszélynek. A biodiverzitás csökkenése a fertőző betegségek terjedését is felgyorsíthatja. Erre a konklúzióra jutottak egy közelmúltban, a Nature lapban publikált metaanalízis készítői is. Ők is rámutattak, hogy a veszélyeztetett fajok megmentése nem pusztán azért fontos az emberiség számára, „hogy még az unokáink is láthassák őket”. A biodiverzitás megőrzése egészségügyi szempontból is rendkívül fontos lenne.
A biodiverzitás csökkenése Indiában is égető kérdés
A Science Advances felületén közzétett tanulmány Kína, Afrika és Dél-Amerika mellett Indiát emelte ki azon régiók között, ahol a legnagyobb mértékben törhet be a civilizáció a még érintetlen területekre. Dél-Amerikában ennek kapcsán kétségtelenül az amazonasi esőerdő pusztítása a leggyakrabban emlegetett probléma. Indiát illetően pedig egy gigantikus építkezési projekt miatt kapták fel a tudósok a fejüket világszerte.
India egy 9 milliárd dolláros (több mint 3 ezermilliárd forintos) projekt keretében létesítene nemzetközi kikötőt, repülőteret, erőművet, katonai bázist és ipari parkot a Nikobár-szigeteken. Ez jelenleg még egy sűrű erdős terület, amelyen őslakosok élnek, szimbiózisban számos ritka állatfajjal.
Amennyiben a projekt megvalósul, az természetesen élőhelyek felszámolásával járna együtt, és megsokszorozná a szigetcsoporton élők számát. Aktuálisan mintegy 8 ezer őslakos lakik most ezen a területen. A tervek szerint azonban 300 ezer fő lakhatását, és a mindennapjaikhoz szükséges infrastrukturális hátteret is szeretnék megoldani a projekt keretében. Ez pedig garantáltan a biodiverzitás csökkenését eredményezné.
