A BigPicture természetfotós versenyt idén tizenegyedik éve rendezték meg. A jelentkezés nyitva áll amatőr természetrajongók és profi fotósok előtt egyaránt, akik az 5000 amerikai dolláros fődíjért versenyeznek egymással.
A BigPicture weboldala szerint a verseny „ünnepli és egyben illusztrálja a földi élet gazdag sokféleségét, és annak óvására inspirál a képalkotás erején keresztül”.
A versenyre hét kategóriában lehetett nevezni. Ezek a következők voltak:
- A természet művészete (Art of Nature),
- Vízi élővilág (Aquatic Life),
- Szárnyas élővilág (Winged Life),
- Tájképek, vízi tájképek és növényvilág (Landscapes, Waterscapes and Flora),
- Szárazföldi vadállatok (Terrestrial Wildlife),
- Ember/Természet (Human/Nature),
- Képes történet 2024: Szokatlan perspektívák (Photo Story 2024: Unusual Perspectives).
Az 5000 dolláros fődíjon kívül a természetfotós verseny nyertesének fényképe szerepel majd a Kaliforniai Tudományos Akadémia éves kiállításán. Ezenkívül mind a hét kategória nyertese fejenként 1000 dolláros jutalomban részesül, és az ő képeik is kiállításra kerülnek.
Íme a hét kategória nyertese, a fotósok által adott fantázianevekkel együtt. A végén a fődíjas fotót is megmutatjuk.
A Vízi élővilág kategória nyertese: Ebihalvándorlás
A nyugati varangy (Anaxyrus boreas) ebihalak mindennap tömegesen vándorolnak a képen szereplő, Vancouver-szigeti tó legmélyebb részeiről a napsütötte, sekély részekre, hogy táplálékot – algát – keressenek. A fotót készítő Shane Gross megjegyezte, hogy az ebihalak egyáltalán nem voltak szégyenlősek, és hagyták neki, hogy egészen közelről fényképezze le őket.
A Szárazföldi vadállatok kategória nyertese: A Thár-sivatag szépsége
A képen egy afroázsiai siklóféle (Psammophis schokari) látható, ami egy veszélyeztetett cserjefélében (Calligonum polygonoides) fészkel. Hema Palan, aki a jelenetet lencsevégre kapta az indiai Thár-sivatagban, szakmája szerint bankár, emellett lelkes természetfotós is.
A Szárnyas élővilág kategória nyertese: Víz alatti harmónia és káosz
Bár közel olyan nagy, mint egy albatrosz – szárnyfesztávolsága kb. két méter –, a szula meglepően fürgén mozog a vízben, amit különösen éles, kifejezetten a merüléshez alkalmazkodott látásának köszönhet. A szulák életük nagy részét a tengeren töltik, és több mint 20 méter mélyre tudnak merülni táplálék után kutatva. Franco Banfi hivatásos fotós szerint olyanok ezek a madarak, mint a torpedók, ahogyan közel száz kilométer per órás sebességgel merülnek alá a skót Shetland-szigetek vizeiben.
A Tájképek, vízi tájképek és növényvilág kategória nyertese: Ünneplés
Ez a kép évek munkájának kicsúcsosodása: Geo Cloete, a dél-afrikai fotós az árapály és a hullámzás szerepét szerette volna már hosszú ideje lencsevégre kapni a homoki kökörcsin (Bunodactis reynaudi) életében. Ez a dél-afrikai tengerparton őshonos állat gyakran látható így csoportosulva, ahogyan az árapály- és hullámhatásokból származó vízzel érkező táplálékot várják. A kökörcsinek csak akkor nyílnak ki és mutatják meg gyönyörű színeiket, amikor esélyt látnak a táplálkozásra. A fotós számára ez az élet természetes ritmusának ünneplését jelenti.
A Természet művészete kategória nyertese: Csillagporos erdő
Minden nyáron több százan, ha nem több ezren járnak Japánba a himebotaru csodájára. Ezek a szentjánosbogarak csak Japánban őshonosak. Kazuaki Koseki éveken keresztül tanulmányozta a himebotaruk ökológiáját és követte a természetes útvonalaikat, hogy végül ez a varázslatos kép elkészülhessen. Koseki nevezetes sorozata, a Nyártündérek (Summer Fairies) a himebotaruk és a természeti környezetük közötti kapcsolatot tárja fel a nézők szeme előtt.
Az Ember/Természet kategória nyertese: Jóságos tűz
Az erdőtűz szó hallatán a legtöbbeknek a pusztítás jut eszébe. Ez Kalifornia esetében legtöbbször igaz is, de maga a tűz a megújulást is jelentheti az észak-amerikai tájak számára. A 20. századig a villámcsapások biztosították a természetes égést az őslakosok által lakott területeken. A tűzgyújtási korlátozások miatt azonban az őslakosok többé nem használhatják úgy a tüzet, mint ahogy azt az őseik tették, ezzel valójában zöld utat engedve a ma tapasztalható, pusztító erdőtüzeknek.
Lassan azonban visszaszerzik az erre való jogukat. Ez látható Maddy Rifka biológus, tűzoltó és természetfotós képén is, ahol Steven Saiz, a Hoopa Valley törzs tagja vezényli az égetést a kulturális tűzrendészeti hatóság közreműködésével. Az ilyen események nemcsak kulturális, hanem ökológiai szempontból is segítik a megújulást, az égetés ugyanis jó hatással van az erdő egészségére, beleértve a növényeket és az állatokat is.
A Képes történet 2024: Szokatlan perspektívák kategória nyertese: Észak szellemei
Az északi ökoszisztémák alapvetően rendkívül ellenállóak, de a klímaváltozás és az iparosítás miatt átalakulóban vannak. A kis létszámú vadállat-populációkat ritkán látni vagy hallani – mintha szellemek lennének. A kameracsapdáknak és a hosszú expozíciós fotózásnak köszönhetően láthatunk olykor-olykor képeket medvékről, karibukról, sarki rókáról és farkasokról. Ezen ritka alkalmak egyike látható Peter Mather yukoni fotóriporter fényképén is.
A BigPicture természetfotós verseny nagydíjának győztese: A királyok erdeje
Jaime Rojo természetfotós fényképe lenyűgöző bepillantást ad egy múló jelenségbe: pompás királylepkék hatalmas csoportokban csüngnek, alszanak a fákon, bizonyára megfáradva a Kanadából és Egyesült Államokból Mexikóba megtett, közel ötezer kilométeres út után. Egészen tavaszig itt maradnak – az erdő 1980 óta kifejezetten a királylepkék számára kialakított rezervátumként működik. A nyolc hónapos ciklus alatt a becslések szerint öt generációnyi királylepke születik és hal meg.
A képen látható lepkesokaság hamarosan ritkasággá válhat: a klímaváltozás, erdőirtás és a növényvédő szerek használata mind fenyegetik ennek a fajnak a túlélését. Azonban nincs még minden veszve: a pompás királylepkék az Egyesült Államokban és Mexikóban tett fajvédelmi törekvéseknek hála nemrég lekerülhettek a veszélyeztetett fajok listájáról.
A BigPicture weboldalán a természetfotós verseny döntőbe jutott képei, illetve az előző évek versenyzőinek munkái is megtekinthetők az összes kategóriában.
Domján Flóra környezetgazdálkodás szakon szerzett diplomát 2021 januárjában. A legfontosabb értéknek az empátiát tartja, éppúgy az állatok és az élővilág iránt, mint az emberek felé. Hisz benne, hogy egyre többen rájövünk: a hús ára egy élet elvétele, és az élet szeretetének, az együttérzésnek, a közös társadalmi értékeinknek minden élőre ki kell terjednie. Ezt az üzenetet minél hitelesebben igyekszik képviselni az írásaiban, az aktivizmusban és a mindennapokban is.