Új veszélyek leselkednek az emberiség számára talán legfontosabb feladatot ellátó élőlényekre, a beporzókra. Az olyan klasszikus fenyegetések mellé, mint a klímaváltozás, a rovarirtók vagy az élőhelypusztulás, újak is társultak. A háborúk, a mikroműanyag-szennyezés, de az egyre gyakoribb és intenzívebb erdőtüzek is tovább súlyosbítják a helyzetüket. A mezőgazdaságban egyre elterjedtebb gyakorlat a beporzók bérlése, ez azonban csak tüneti kezelése a kialakult – és egyre mélyedő – beporzóválságnak.
Minden túlzás nélkül állítható, hogy beporzók nélkül nehezen lenne elképzelhető jelen formájában a világunk. Egy Albert Einsteinnek tulajdonított idézet szerint, amennyiben eltűnnek a méhek, az emberiségnek csupán négy éve marad a túlélésre. Ez persze vitatható állítás, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a méheken kívül számos más beporzó faj létezik még. Az azonban kétségtelen, hogy elképesztő mértékű ökoszisztéma-szolgáltatást biztosítanak a méhek és általánosságban a beporzók.
Egy új kutatás rávilágít, milyen régi és új veszélyekkel kell szembenézniük ezeknek a pótolhatatlan élőlényeknek, és hogyan segíthetjük a fennmaradásukat – számolt be a Readingi Egyetem.
Ha időben cselekszünk, csökkenthetjük a károkat, és segíthetjük a beporzókat abban, hogy továbbra is elvégezzék ezt a természet és élelmiszergyártás terén is fontos munkát. Számos természetvédelmi projekt létezik már, és egyre több születik. De ez nem csak egy fajvédelmi kérdés. A beporzók központi szerepet játszanak az élelmezési rendszerünkben, az éghajlatváltozással szembeni ellenállási képességünkben és a gazdasági stabilitásunk megőrzésében. A beporzók megóvásával saját magunk védjük
– mondja Simon Potts, az egyetem professzora, a kutatás vezetője.
A jelentés a Leonardo DiCaprio nevével fémjelzett Re:wild természetvédelmi szervezet Bee:wild kampányának köszönhetően valósult meg.
Egy tucat veszéllyel néznek szembe a beporzók
A növekvő mikroműanyag-szennyezés, a különböző rovarirtó koktélok, de a fényszennyezés is fenyegeti a beporzókat. A műanyagok csökkenthetik az élettartamunkat, az éjszakai beporzók hatékonysága pedig romlik a mesterséges fények hatására. De a háborúk miatt megváltozott mezőgazdasági praktikák – kevesebb fajta növény termesztése a biztosabb hozam végett – is károsan hatnak rájuk. A listán szerepel még többek között a beltéri termelés elterjedése, a légszennyezés, az antibiotikum-túlhasználat, de a rosszul kivitelezett faültetési projektek is.
A beporzók helyzete lakossági fellépéssel is javítható. Ez megtörténhet akár méhlegelő kialakításával vagy méhecskehotel készítésével is. Ahogy az is hasznos lehet a számukra, ha vegyszerek nélkül termesztett élelmiszereket vásárolsz, és – ha kertészkedsz – tartózkodsz ezeknek a szereknek a használatától. De a beporzók védelméhez hozzájárulhatnak a megfelelő intézkedésekkel a szabályozó hatóságok, városok, gazdasági szereplők is. Szegeden például egy civil szervezet, a Szegedi Tudományegyetem és az önkormányzat fogott össze, hogy felmérjék a városban az utóbbi években telepített méhlegelők környezeti hatását.
Mindenkitől erőfeszítéseket igényel, hogy visszaszorítsuk ezeket a fenyegetéseket. Gondoskodnunk kell a természetes élőhelyek megőrzéséről, kezeléséről és javításáról, hogy biztonságos életteret teremtsünk a beporzóknak. Sokat számíthatnak az olyan egyéni lépések, mint a táplálék és fészkelőhely biztosítása. De a szabályozásokra és az egyéni lépésekre egyaránt szükség van ahhoz, hogy a kertektől a gazdaságokon át a közterületekig minden beporzóbarát legyen
– mondja Deepa Senapathi, a tanulmány társszerzője, a Bee:wild tudományos tanácsadó-testületének alelnöke.
Tüneti kezelésre is van már példa
A méheknek már pusztán a jelenléte arra késztetheti a növényeket egy közelmúltban publikált tanulmány alapján, hogy több és édesebb nektárt termeljenek. A kutatók méhek zümmögését játszották le tátikáknak, amelyek ennek hatására – megfigyeléseik szerint – növelték az általuk termelt nektár cukortartalmát és mennyiségét. Érdekesség, hogy olyan fajok hangjára, amelyek nem vesznek részt a beporzásban, ez a termelésfokozás nem történt meg.
A fogyatkozó beporzópopulációk problémáját már van, ahol bérlési lehetőséggel enyhítenék. Nitin Kumar Singh indiai méhész 600 méhcsaládot utaztat India-szerte, és adja bérbe őket. Indiában egyes területeken akár 80 százalékkal is csökkent a beporzók száma az utóbbi években, így Singh szolgáltatására van igény. Az azonban már egy másik kérdés, hogy ez valójában csak tüneti kezelés, amely nem válthatja ki a szükséges természetvédelmi lépéseket.
