Több etióp farkas is előszeretettel nyalogatja a fáklyaliliomot tudósok megfigyelései szerint. Az azonban még kérdéses, hogy – az ínyenckedésen túl – ezzel mennyire végeznek beporzó munkát is.
Miközben köztudott, hogy a beporzó rovarokra többek között a klímaváltozás, a légszennyezés és a növényvédő szerek intenzív használata is veszélyt jelent, érdekes jelenségre figyeltek fel Etiópiában. A Bale-hegységben a tudósok négy egymást követő nap is feljegyezték, hogy hat különböző etiópiai farkas az afrikai országban őshonos fáklyaliliom (Kniphofia foliosa) virágait nyalogatja.
A farkasok orrára közben rengeteg pollen ragadt, és így vándoroltak egyik növénytől a másikig. Bizonyos egyedek akár harminc virágot is bejártak nektárkörútjuk során. A kutatók fejében ennek nyomán szöget ütött a gondolat, hogy az etióp farkas akár beporzó szerepkört is felvehetett az ökoszisztémán belül.
Erre a feltevésükre egyelőre nincs válasz, nem bizonyított tény, hogy a nektárnyalogatással be is porozzák ezek az állatok a virágokat – szögezte le a kutatócsoport az eredményeiket összegző tanulmányban. A legkevésbé sem kizárt azonban ez a forgatókönyv.
„Ezek az eredmények rávilágítanak arra, hogy mennyi mindent nem tudunk még a világ egyik leginkább veszélyeztetett húsevőjéről. De azt is megmutatja, milyen összetett kölcsönhatások vannak a különböző – Afrika magaslataiban élő – fajok között. Ezt a rendkívül egyedi és biodiverz ökoszisztémát továbbra is veszély fenyegeti az élőhelyek elvesztése és feldarabolódása miatt” – idézi Sandra Lait, a tanulmány vezető szerzőjét, az etiópiai farkasvédelmi program kutatóját az IFLScience.
A rovarokon kívül más állatok is végeznek beporzó munkát
Az nem újdonság, hogy nem kizárólag rovaroknak köszönhető a növények beporzása. A tudósok már eddig is tisztában voltak azzal, hogy más állatok is részt vesznek ebben, például
- madarak,
- denevérek,
- oposszumok,
- rágcsálók,
- gyíkok
- és csigák is.
Az etióp farkashoz hasonlóan nagy testű ragadozóknál azonban eddig nem figyeltek meg hasonlót.
Ahogy arra a tanulmány vezető szerzője is utalt, az etióp farkas Afrika egyik legveszélyeztetettebb ragadozója. Az egyedszámot több tényező is tizedelte az elmúlt években. Ezek közé sorolhatók például a betegségek: a populáció 2008 óta 30 százalékkal csökkent a veszettség- és a szopornyicajárványok miatt.
Jelenleg mégis az ember jelenti a legnagyobb veszélyt erre a fajra. Az etiópiai felföldön folytatott gazdálkodás területigénye egyre nagyobb, az etióp farkas így egyre magasabbra szorul. Az állatállomány túllegeltetése pedig tovább súlyosbítja az élőhelyvesztés jelentette problémát. Becslések szerint ma már kevesebb mint 500 egyed él, mindössze 99 falkában.
