Vegyes táplálkozásúak, vegetáriánusok és vegánok bélmikrobiomját hasonlították össze kutatók, hogy megtudják, milyen a különböző étrendet követők bélflórájának összetétele. A vegyes táplálkozásúak rendelkeztek a legváltozatosabb mikroorganizmus-eloszlással, ám ez azt jelenti, hogy a legtöbb rossz mikroorganizmus is náluk bukkant fel. A vegánok bélflórája mutatta a legjobb eredményeket, a vegetáriánusoké a kettő között helyezkedett el.
A bélflóra szerepét nem lehet túlbecsülni az egészséges szervezet fenntartásában és védelmében. Az emésztőrendszerünkben élő több ezermilliárd mikroorganizmus olyan fontos funkciókat lát el, hogy sokan egy különálló szervként tekintenek mikroszkopikus albérlőinkre. Az immunrendszer fenntartásában, számos fontos tápanyag előállításában, a kórokozók megfékezésében, a bél karbantartásában, az elfogyasztott táplálék fermentálásában játszott szerepük fontos a megfelelő egészséghez.
Éppen emiatt nagyszerű hír lehet a vegánok számára, hogy egy friss kutatás szerint az ő bélflórájuk rendelkezett a legegészségesebb összetétellel – olvasható a ZOE egészségügyi applikáció weboldalán. A kutatást a ZOE megbízásából a Trentói Egyetem kutatói végezték több mint 21 ezer résztvevőt vizsgálva.
A Nature Microbiology folyóiratban megjelent kutatásban vizsgált alanyok között 656 vegán és 1088 vegetáriánus volt. A több mint 19 ezer fennmaradó résztvevő vegyes táplálkozást folytatott, ám ezek között voltak olyanok, akik a többieknél több zöldséget vagy gyümölcsöt fogyasztottak. A bélflóra összetételére vonatkozó információkhoz az alanyok székletmintáinak elemzésével jutottak a kutatók.
Kisebb diverzitás, de kedvezőbb mikroorganizmusok alkotják a vegánok bélflóráját
A bélmikrobiom összetételére vonatkozó mérések egyik módja, hogy a fajok változatosságát vizsgálják. A mérések alapján a vegyes táplálkozású alanyoknál volt a legtöbb faj jelen a bélben. Ám ez a módszer egyre kevésbé használatos, ugyanis a mérések nem veszik figyelembe a mikroorganizmusok típusait, önmagában a változatosság pedig nem jelent egészségesebb összetételt.
A kutatók megfigyelték, hogy minden egyes táplálkozásnak egyedi, rá jellemző kézjegye van, ami a mikroorganizmusok összetételét illeti. A vegyesen étkezőknél sok olyan faj volt megtalálható, amelyeket rákos megbetegedésekkel, gyulladásos állapottal lehet összefüggésbe hozni. A vegánoké ezzel szemben több olyan baktériumot tartalmazott, amelyek az élelmi rostok fermentálásában játszanak szerepet. A rövid szénláncú zsírsavakat termelő mikroorganizmusok is nagyobb számmal fordultak elő náluk. Ezek a zsírsavak csökkentik a gyulladást, szabályozzák a vércukorszintet és bélelik a gyomrot.
Összességében azt találtuk, hogy a vegyes táplálkozásúak bélflórakézjegye a kevésbé kívánatos kardiometabolikus kimenetelekkel hozható összefüggésbe, míg a növényi étrend ezzel szemben az egészséges kardiometabolikus folyamatokat támogatja. A vegetáriánusok bélflórája a kettő közötti kimenetelekhez köthető
– mondták a kutatók.
A tudósok megjegyzik, hogy azoknak a vegyes táplálkozást folytató alanyoknak, akik az állati fehérje mellett nagy hangsúlyt fektettek a növényi ételek fogyasztására is, sok szempontból hasonló volt a bél mikrobióta-összetételük a vegánokéhoz. Vagyis a zöldségek és gyümölcsök fogyasztása az állati fehérje mellett is javíthat a bélflóra összetételén.

Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.