A brazíliai Belém városában tartják az idei klímacsúcsot. A találkozó egyik helyi képviselője, Ana Toni szerint, ha nem történnek meg a szükséges lépések a kormányok részéről, akár háborús helyzet is kialakulhat.
Az amazóniai esőerdő szívében, Belém városában tartják november 30-án az idei ENSZ-klímacsúcsot. A tárgyalások egyik vezetője, a brazil környezetvédelmi minisztérium főtitkára, Ana Toni szerint háborús konfliktusokhoz vezethet, ha az országok továbbra sem fordítanak nagyobb figyelmet a klímaváltozás megfékezésére – írja a The Guardian.
„A klímaváltozás növeli az egyenlőtlenségeket és a szegénységet, azt pedig tudjuk, hogy az egyenlőtlenség és a szegénység következményei háborúhoz vezethetnek a jövőben” – mondta. Hozzátette, a klímaváltozás elleni harcra úgy kell tekinteni, hogy az kapcsolódik az emberiség nagyobb védelmi kérdéseihez.
Bonyolítja a kérdést a geopolitikai helyzet
Donald Trump legújabb lépéseinek nyomán több ország, köztük több uniós tagállam és Nagy-Britannia is bejelentették, növelni fogják védelmi költségvetésüket. Az amerikai elnök belengette ugyanis, hogy megvonhatja Ukrajna támogatását. Valamint a legújabb hírek szerint arra is ő adta meg a zöld jelzést Izraelnek, hogy újabb támadássorozatot indítson Gázában.
Trump még megválasztása előtt jelezte, a környezetvédelem csökkentése és a fosszilis energiaipar előtérbe helyezése fogja jellemezni környezeti politikáját. Ígéretének eddig úgy tűnik, eleget is tesz: még beiktatásának napján kilépett a párizsi egyezményből, az ország környezetvédelmi ügynökségét pedig az utóbbi hetekben a szisztematikus lebontás jellemzi.
Ana Toni a The Guardiannek azt mondta, az országok vezetőinek nem szabad úgy tekintenie a kialakult helyzetre, hogy a védelmi intézkedések és a klímaváltozás megfékezése között kell döntést hozni. Ehelyett azt kell megérteniük, a klímakrízis enyhítését a nemzetbiztonsági kérdéskör részeként kell kezelni.
A háborúk jönnek és mennek. A klímaváltozás viszont sajnos hosszú távon is velünk marad. Ezért nagyon komolyan kell venni, különben még több háborúra számíthatunk a jövőben
– mondta.
A brazil kormány a tavalyi klímacsúcsot megrendező Azerbajdzsánnal együtt dolgozza ki azt az ütemtervet, amelytől azt remélik, segíthet a globális észak országainak elérni tavaly tett célkitűzésüket. Eszerint ezeknek az országoknak 2035-ig 300 milliárd dollárt kellene a klímaváltozás elleni küzdelemre fordítaniuk.
Mint minden évben, az idei klímacsúccsal kapcsolatban is merült fel olyan ellentmondás, amely a találkozó célkitűzéseinek fényében tiltakozást váltott ki. A résztvevők érkezésének megkönnyítése érdekében ugyanis jelenleg egy négysávos autópálya épül Brazíliában, amely 13 kilométernyi szakaszon vág keresztül az Amazonason. Helyi lakosok és természetvédők is rámutattak, az ezzel járó – több tízezer hektáron történő – erdőirtás a konferencia céljával összeegyeztethetetlen.
