Jóval több lehet a barna medve Romániában egy új felmérés szerint, mint eddig gondolták. Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter szerint nincs más megoldás, mint a kilövések „felpörgetése”. Ennek megkönnyítésére egy új törvényt is ígért. Ugyanakkor azt is belengette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul a barna medve védelmi státuszának módosítását célzó javaslattal.
Romániában akár közel 13 ezer barna medve is élhet az ország erdészeti kutatóintézete szerint, majdnem kétszer annyi, mint korábban gondolták. Az intézet ezt a megállapítást 25 kárpátaljai megyében végzett kutatására alapozza, amelynek keretében ürülékből és szőrből vettek DNS-mintákat. Összesen mintegy 24 ezret gyűjtöttek ezekből 2022 óta, és ezeket vizsgálva jutottak arra, hogy jelenleg 10 419 és 12 770 közé eshet a barna medvék egyedszáma.
A korábbi becslések ettől teljesen eltérő módszertannal, lábnyomokra és ujjlenyomatokra hivatkozva készültek el. Ezek alapján eddig kevesebb mint 8000 egyeddel számoltak az országban.
A WWF természetvédelmi szervezet romániai egysége kritizálta a kutatóintézet munkamódszerét. Leszögezték, a genetikai vizsgálatok általában rövidebb idősávot ölelnek fel. A felmérést készítő kutatóintézet azonban ennek ellenére is magabiztos: eredményeiket 95 százalékos pontosságúnak jelölték.
Új intézkedéseket ígér a kormányzat
Az elmúlt húsz évben 26 embert öltek meg Romániában medvék a környezetvédelmi minisztérium adatai szerint, 274 másikat pedig súlyosan megsebesítettek. A legutóbbi halálos áldozat egy 19 éves kiránduló volt, tavaly júliusban. Egy kedvelt turistaútvonal mentén, Bușteni közelében támadta meg egy medve. A holttestet magával is vonszolta, az annak elszállítására érkezőknek pedig szintén nekirontott, ezért végül kilőtték az állatot.
Az elhunyt turista ügye miatt Mircea Fechet környezetvédelmi miniszter tavaly kezdeményezte, hogy módosítsák a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvótákról szóló törvényt. Marcel Ciolacu kormányfő pedig eleget is tett a kérésnek. A nyári szünetet megszakítva egy rendkívüli parlamenti ülésre hívta be a képviselőket, a megjelentek pedig támogatták az indítványt. Ezzel tavaly 481 medve kilövését engedélyezték, ami hatalmas ugrás volt a 2023-as 220-hoz képest.
Fechet most is jelezte, az Európai Bizottsághoz fordul azzal a felvetéssel, hogy a farkas után a barna medve védelmi státuszán is módosítsanak. Aktuális állás szerint mindkét faj egyedeit csak bizonyos körülmények között lehet kilőni.
Közbe kell lépnünk. A szakértők szerint az optimális medvepopuláció négyezer egyed körül lenne
– idézi a minisztert a The Guardian.
Egy új törvényt is ígért, amely lehetővé teszi majd a helyi tisztviselők számára, hogy megkerüljék a jelenlegi „fokozatos beavatkozás” rendszerét. Ez arra kötelezi a polgármestereket, hogy először megpróbálják elriasztani, esetleg befogni és áttelepíteni a medvét. Az állat kilövése pedig csak azt követően történhet meg, ha a kíméletesebb módszerekkel nem érnek célt.
Az érvényben lévő metódusok „hatástalannak bizonyultak” – mondta Fechet. „Remélem, hogy javaslatom, amely jelenleg nyilvános konzultáció alatt áll, gátat szab majd ezeknek a tragédiáknak. Az emberi élet az első.”
A közelmúltban Szlovákiában szintén forró témává vált a medvék kilövése, miután a pozsonyi kabinet április elején 350 példány leölésére bólintott rá.
A farkas sorsára jut a barna medve is?
A környezetvédelmi csoportok már a tavalyi, vadászati kvótákról szóló törvénymódosítás kapcsán is határozottan jelezték, hogy nem értenek egyet a döntéssel. „Abszolút semmit nem old meg ez a törvény” – fogalmazott Calin Ardelean, a WWF állatvédelmi szervezet biológusa. Ő inkább a „megelőzésre és beavatkozásra” helyezné a hangsúlyt.
A WWF romániai részlege rámutatott, a medvetámadások Romániában nem arra vezethetők vissza, hogy magas az egyedszám az országban. Éppen ezért szerintük a több medve kilövése jó eséllyel nem jelent majd megoldást a kialakult problémára. Szerintük inkább arra kellene törekedni, hogy távol tartsák a medvéket a társadalomtól. Hangsúlyozták, már az is sokat segíthetne, ha a hulladékkezelési módszereken változtatnának.
A barna medvéhez hasonlóan előítéletekkel terhelt faj a farkas is. Esetükben is a kilövésüket tartja a felmerült problémákra az ideális válaszlépéseknek a politikusok jelentős része. Ez azonban a szakértő szerint csak rövid távon lehet hatékony megoldás, ám valódi megoldást nem nyújt, és veszélyezteti az amúgy is törékeny populációt.
A farkasok „sokszor lesznek bűnbakok, ha a helyieknek nehéz a megélhetés, és ráadásképp a védtelen birkájukat is szétszaggatva találják meg” – nyilatkozta a Prove-nak Szabó Zsófia farkaskutató biológus, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszékének PhD-hallgatója. „A haszonállatok védelme ötsoros elektromos kerítéssel és megfelelő őrkutyákkal, emberi jelenléttel oldható meg. A farkasok territóriumot tartanak. Ha egy territóriumról kilőjük a farkasokat, az felszabadul, és nemsokára egy másik farkascsalád költözik a területre. Ráadásul ha egy farkascsalád elveszíti a szülőegyedeket, akkor a felbomlott falka, a tapasztalatlan utódok hamarabb fordulnak a könnyebb préda, az őrizetlen jószág felé. A farkasok képesek megtanulni, hogy a területükön a haszonállatokat őrzik, és nem érdemes próbálkozni.”
A farkasokkal kapcsolatos ellenérzések és félelmek a közelmúltban célt értek. Az Európai Unió ugyanis azt kérte a Berni Egyezmény Állandó Bizottságától, hogy a farkast helyezzék át a szigorúan védett fajokat listázó II. függelékből a III. függelékbe, a védett fajok közé. Ez a lépés lehetővé teszi a farkasok vadászatát.
