Most olvasott cikk
Az elmúlt harminc évben több, mint egymillió teknőst öltek meg az orvvadászok

Az elmúlt harminc évben több, mint egymillió teknőst öltek meg az orvvadászok

teknős orvvadászok

A vadon élő állatokra jelenleg kétség kívül a klímaváltozás jelenti a legnagyobb fenyegetést, azonban súlyos problémát jelentenek az orvvadászok is. Egy új tanulmány szerint a fekete piacon a mai napig óriási rájuk a kereslet. 

Ha az orvvadászok szóba kerülnek, az már régen rosszat jelent. És itt nem csak a szőrméről van szó: nagy népszerűségnek örvendenek az állatok egyéb testrészei is, amelyeket különböző célokkal adnak el – például ételkülönlegességként, ékszerként, gyógyszerként és nemi vágyfokozóként.

A Global Change Biology tudományos folyóiratban megjelent tanulmány kutatóinak becslése szerint az elmúlt 30 évben, pontosabban 1990 és 2020 között több, mint 1,1 millió tengeri teknőst öltek meg illegálisan, egy részüket feketepiaci kereskedelem céljából. Hiába tiltja törvény a befogásukat és a használatukat, évente mintegy 44 ezer tengeri teknős esik orvvadászok áldozatául.

Az orvvadászoknak 95 százalékban két teknősfaj, a közönséges levesteknős és a közönséges cserepesteknős estek áldozatul az elmúlt 30 évben. Mindkét faj veszélyeztetett.

Még többet kell tenni az orvvadászok ellen

Jó hírnek mondható azonban, hogy az elmúlt évtizedben a hatóságoknak jelentett orvvadászat körülbelül 28 százalékkal csökkent. Ez az adat a kutatókat is meglepte, akik inkább növekvő tendenciára számítottak a tanulmány kezdetekor.

A kutatás szerzői szerint a csökkenő tendencia többek között valószínűleg betudható a környezetvédelmi törekvéseknek és az új jogszabályoknak, de köze lehet a növekvő tudatossághoz, a változó normákhoz és hagyományokhoz is.

Emellett a kutatók azt is megfigyelték, hogy a legtöbb, hatóságok felé jelentett ügy stabil és genetikailag sokszínű teknőspopulációk körében történt. Ez szerintük legalább abból a szempontból pozitív, hogy így kevésbé fenyegetik az orvvadász tevékenységek a teknősfajok fennmaradását.

Attól viszont óva intenek a szerzők, hogy ebből messzemenő következtetéseket vonjunk le: az illegális tevékenységeket teljes egészében felmérni bonyolult, és vannak a teknősök kizsákmányolásának olyan szegmensei, amiket nem tudtak belevenni a tanulmányba.

A kutatók szerint főként két dologra lenne szükség: egyrészt támogatni kell azokat a kormányokat, akiknek nincsenek meg a kellő erőforrásaik a tengeri teknősök védelmére, másrészt pedig kezeskedni kell az orvvadászatra támaszkodó közösségek egyéb módon való támogatásáról is. Más szóval a védelmi stratégiáknak figyelembe kell venni a teknősök és az emberek jólétét is.

A kutatók szerint a szóban forgó tanulmány fontos alapként szolgálhat az illegális teknősvadászat megakadályozásában, mind a természetvédelmi szakemberek, mind a jogalkotók számára.

© 2018-2022 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.