Sokan úgy gondolják, a legjobb módja a környezeti terhelés csökkentésének, ha helyben tartott állatok húsát fogyasztják, de ez egyáltalán nem így van.
Az egyes ételek kapcsán rendre fel szokott merülni a szállítás miatt fellépő káros kibocsátás mértéke, mint a teljes karbonlábnyom egy jelentős összetevője. Ezért hangoztatják sokszor – egyébként teljesen jogosan –, hogy lehetőség szerint próbáljunk olyan növényeket vásárolni, melyeknek éppen szezonjuk van és a hazai termelőktől származik, nem pedig hatalmas konténerhajókkal érkeztek a világ másik végéből.
A hazai húsipar is előszeretettel emlegeti a magyarországi szereplőktől való vásárlást mint a zöldebb, fenntarthatóbb húsfogyasztás egyik alternatíváját. Ám míg vitathatatlan, hogy egy Argentínából behozott marha, vagy egy Kínából importált sertéshús környezeti terhelés szempontjából a magyarországi húskészítmények mögött kullog, a szállítással járó kibocsátás mértéke sokkal csekélyebb, mint ahogy azt el szeretnék velünk hitetni.
A Social Change Lab által megrendelt és a YouGov adatelemző által elvégzett közvéleménykutatás szerint az angliai fogyasztókat sikerült meggyőzni a lokális fogyasztás környezetkímélő tulajdonságairól. A kérdésre, miszerint milyen lépéseket kéne az Egyesült Királyság kormányának tennie az intenzív állattartás kibocsátásának csökkentése érdekében, a megkérdezettek 41%-a nyilatkozott úgy, hogy szerintük a legjobb megoldás a helyben tenyésztett állatok fogyasztásának népszerűsítése lenne.
Ugyanerre a kérdésre csupán ötödik helyen szerepelt a növényi étrendre való áttérés népszerűsítése, ami egyébként a leghatékonyabb módja a kibocsátás drasztikus csökkentésének. Ezt a lehetőséget még az alacsonyabb metánkibocsátást produkáló állatok tenyésztése is megelőzte. Ezt a megkérdezettek több, mint 20%-a tartotta hatékonyabbnak a növényi étrendre való áttérésnél.
„Tudja-e az angliai lakosság, hogy mi a legjobb módja az intenzív állattartás kibocsátásának csökkentésére? Nagyon úgy tűnik, hogy nem. A YouGov által végzett felmérésünk alapján a lakosság azt hiszi, hogy a helyben készített állati termékek fogyasztása a legjobb módja a kibocsátás csökkentésének, de ez távol áll a valóságtól” – írta twitteren James Ozden, a Social Change Lab vezetője.
Mennyire fontos tényező a szállítás?
A helyi termékek vásárlása mindig fenntarthatóbb lesz, mint a távolról behozott cikkeké, de a szállítás önmagában nem annyira jelentős tényező, mint azt eddig hangoztatták.
Joseph Poore és Thomas Nemecek kutatók 2018-ban publikálták a valaha készült legátfogóbb tanulmányt a globális élelmiszer-hálózatról, melyben 119 ország 38.000 nagyüzemi állattenyészetének adatait dolgozták fel. Az Our World in Data ebből a tanulmányból állította össze azt az infografikát, amin jól kivehető, hogy a piros színnel jelölt szállítás kategória az egyes termékek karbonlábnyomának mindössze jelentéktelen hányadát teszi csak ki.
Mind a marha, mind a sertés vagy a szárnyasok kapcsán jól látható – de ez a táblázat összes termékére igaz –, hogy a pirossal jelölt rész szinte alig látszik. Sokkal szignifikánsabb a zöld (földhasználat), a barna (a tartás következtében fellépő kibocsátás) és a narancssárga (takarmány) kategóriák kibocsátási részesedése.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.