Sokan úgy gondolják, a legjobb módja a környezeti terhelés csökkentésének, ha helyben tartott állatok húsát fogyasztják, de ez egyáltalán nem így van.

Az egyes ételek kapcsán rendre fel szokott merülni a szállítás miatt fellépő káros kibocsátás mértéke, mint a teljes karbonlábnyom egy jelentős összetevője. Ezért hangoztatják sokszor – egyébként teljesen jogosan –, hogy lehetőség szerint próbáljunk olyan növényeket vásárolni, melyeknek éppen szezonjuk van és a hazai termelőktől származik, nem pedig hatalmas konténerhajókkal érkeztek a világ másik végéből.

A hazai húsipar is előszeretettel emlegeti a magyarországi szereplőktől való vásárlást mint a zöldebb, fenntarthatóbb húsfogyasztás egyik alternatíváját. Ám míg vitathatatlan, hogy egy Argentínából behozott marha, vagy egy Kínából importált sertéshús környezeti terhelés szempontjából a magyarországi húskészítmények mögött kullog, a szállítással járó kibocsátás mértéke sokkal csekélyebb, mint ahogy azt el szeretnék velünk hitetni.

A Social Change Lab által megrendelt és a YouGov adatelemző által elvégzett közvéleménykutatás szerint az angliai fogyasztókat sikerült meggyőzni a lokális fogyasztás környezetkímélő tulajdonságairól. A kérdésre, miszerint milyen lépéseket kéne az Egyesült Királyság kormányának tennie az intenzív állattartás kibocsátásának csökkentése érdekében, a megkérdezettek 41%-a nyilatkozott úgy, hogy szerintük a legjobb megoldás a helyben tenyésztett állatok fogyasztásának népszerűsítése lenne.

Ugyanerre a kérdésre csupán ötödik helyen szerepelt a növényi étrendre való áttérés népszerűsítése, ami egyébként a leghatékonyabb módja a kibocsátás drasztikus csökkentésének. Ezt a lehetőséget még az alacsonyabb metánkibocsátást produkáló állatok tenyésztése is megelőzte. Ezt a megkérdezettek több, mint 20%-a tartotta hatékonyabbnak a növényi étrendre való áttérésnél.

„Tudja-e az angliai lakosság, hogy mi a legjobb módja az intenzív állattartás kibocsátásának csökkentésére? Nagyon úgy tűnik, hogy nem. A YouGov által végzett felmérésünk alapján a lakosság azt hiszi, hogy a helyben készített állati termékek fogyasztása a legjobb módja a kibocsátás csökkentésének, de ez távol áll a valóságtól” – írta twitteren James Ozden, a Social Change Lab vezetője.

Mennyire fontos tényező a szállítás?

A helyi termékek vásárlása mindig fenntarthatóbb lesz, mint a távolról behozott cikkeké, de a szállítás önmagában nem annyira jelentős tényező, mint azt eddig hangoztatták.

Joseph Poore és Thomas Nemecek kutatók 2018-ban publikálták a valaha készült legátfogóbb tanulmányt a globális élelmiszer-hálózatról, melyben 119 ország 38.000 nagyüzemi állattenyészetének adatait dolgozták fel. Az Our World in Data ebből a tanulmányból állította össze azt az infografikát, amin jól kivehető, hogy a piros színnel jelölt szállítás kategória az egyes termékek karbonlábnyomának mindössze jelentéktelen hányadát teszi csak ki.

Mind a marha, mind a sertés vagy a szárnyasok kapcsán jól látható – de ez a táblázat összes termékére igaz –, hogy a pirossal jelölt rész szinte alig látszik. Sokkal szignifikánsabb a zöld (földhasználat), a barna (a tartás következtében fellépő kibocsátás) és a narancssárga (takarmány) kategóriák kibocsátási részesedése.

(Plant Based News)