A University of Exeter kutatói azt vizsgálták, milyen hatékony az algafehérje (spirulina és chlorella) az izomépítésben. Eredményeik alapján elmondható, hogy az algából kinyert fehérje hatékonyságban azonos, ám lényegesen fenntarthatóbb alternatívái lehetnek az állati fehérjéknek. A jövőben az algák komoly szerepet tölthetnek be a világ élelmezésében.
A spirulina és a chlorella megfelelő alternatívát jelenthetnek az állati fehérjék helyett a University of Exeter kutatói szerint – számolt be a tanulmányról a Vegconomist. A kutatók egy randomizált „double-masked” vizsgálat keretén belül végezték a vizsgálatot. Ez azt jelenti, hogy sem a kutatók, sem az alanyok nem tudták, hogy melyik terméket fogyasztják. A vizsgálatban 36 személy vett részt, az ő vérükben található aminosav-koncentrátumra fókuszált a kutatás.
Ezeket az eredményeket a MYCO (egy micéliumból származó, korábbi teszteken nagyon jól teljesítő növényi fehérjeforrás) eredményeivel vetették össze. A vizsgálat alapján a spirulinából és chlorellából származó fehérje megfelelő mértékben stimulálta a fehérjeszintézist a pihenő és edzés utáni fázisban is. Ez az első olyan tanulmány, amely ilyen behatóan vizsgálta a két alga fehérjeszintézisre gyakorolt hatását.
Úgy gondoljuk, hogy fontos és szükséges, hogy elkezdjünk az alternatív fehérjeforrások felé tekinteni, és úgy látjuk, az algafehérje ígéretes új proteinforrást jelenthet
– nyilatkozta Ino Van Der Heijden kutató.
Az algafehérje megoldás lehet az etikai aggályokra
A kutatók hangsúlyozzák, hogy az esszenciális (az emberi szervezet által nem előállítható) aminosavak fontos szerepet játszanak az izomépítésben. Az ezeket tartalmazó termékek hagyományosan az állati fehérjék – hús, tej, tojás –, ám a növekvő etikai és egészségügyi aggályok miatt egyre több kutató tekint a növényi fehérjék irányába. A kutatás alapján az algákból származó fehérje megfelelő módon tudja helyettesíteni ezeket a termékeket.
A munkánk rávilágított, hogy a chlorella és a spirulina biztosíthatják a fenntartható élelmezés jövőjét. Ahogy egyre kevesebben esznek húst etikai vagy környezetvédelmi okokból, úgy növekszik az igény a növényi alapú, fenntartható módon előállítható alternatív fehérjeforrásokra
– tette hozzá Van Der Heijden.
A fizikai erőt igénylő sportokban és a testépítésben régóta hangoztatott mantra, hogy csak az állati fehérje hatékony, mert abban megtalálható minden esszenciális aminosav. Ezek a megállapítások viszont figyelmen kívül hagyják, hogy a komplettálással (a növények megfelelő párosításával) ugyanúgy bevihető minden szükséges fehérje. Ráadásul vannak olyan növényi források – ilyen például a szójabab is –, amiben a húshoz hasonlóan megfelelő mennyiségben megtalálhatók az esszenciális aminosavak. A növényi fehérjeforrások hatékonyságára nagyszerű példa többek közt Arany-Tóth Levente, aki a közelmúltban beállította az egy perc alatt legtöbb szabályos egykezes húzódzkodás világrekordját.
