Az ausztrál bőripar egy hatalmas válság szélén áll, mert a vásárlók egyre inkább a szintetikus alternatívákat keresik, mint például az ananászlevélből és almahéjból készülő vegán bőr.
Denis King, az Ausztrál Prém és Bőr Export Szövetségének ügyvezető tisztviselője nyilatkozta az ABC Australia-nak:
„Ausztrália bőripara éppen a világtörténelem legnagyobb válságát éli most át. Olyan emberek, akik már 40-50 éve dolgoznak a cégnél, azt mondják, még sosem látták ennyire rossznak a helyzetet.”
A nemzet más országokba exportálja az állatbőröket, ahol a cserzést csinálják. A bőrt ezután visszaszállítják Ausztráliába és ott kapják a végleges formájukat cipők, táskák és dzsekik formájában. King szerint az eredeti, cserzés nélküli bőr elkészítésének és szállításának költségei meghaladják az eladási árat.
King emellett a vegán cipők és ruházatok anyagainak egyre bővülő tárházát, valamint a gyapjú magas árát is hibáztatja. Elmondta, hogy manapság a gyapjú már eleve nyírottan érkezik, míg régen volt legalább egy centiméter a gyapjúból, amit fel tudtak használni a meleg dzsekik belsejeként.
Mi a baj a bőrrel?
Sokan azért váltanak alternatívákra, mert nem gondolják etikusnak, hogy egy állatot csak azért megöljenek, hogy aztán ruházati célokra használják fel a bőrét. Valamint az sem elhanyagolható tényező, hogy ez az ipar a marhabőr felhasználása közben rengeteg szén-dioxidot bocsát a levegőbe, ami nagyon negatív hatással van a környezetre nézve is. Ráadásul az állati bőrt vegyszerekkel is kezelik a rothadás megelőzése érdekében.
A Gizmodo szerint a maradék anyagokat pedig olyan országokba szállítják, ahol kevesebb környezetvédelmi szabályozás van, mint például India, Kína és Banglades. Sokszor a beszállított bőr még egy vegyszeres kezelésen esik át (pl. rovarirtó szerek), hogy megakadályozzák a penész növekedését szállítás közben. A kezeletlen bőr 70%-át megsemmisítik. A folyamatban használt egyik ilyen vegyszer, a króm sokszor a vízbe jut, ami óriási veszélyt jelent az ott dolgozóknak.
Újítások a szintetikus bőrben
A Grand View Research a vegán bőrnek 85 milliárd dolláros bevételt jósol 2025-re. Lehet, hogy a fosszilis tüzelőanyagokból előállított PU-bőr még mindig vezeti a piacot, de ez lassan megfordulni látszik.
Jocelyn Thornton, a kiskereskedelmi és divattanácsadó cég, a Doneger Group kreatív szolgáltatásokért felelős alelnöke azt nyilatkozta a Bloombergnek, hogy a vásárlók olyan termékeket akarnak, amelyek „jobbak a környezetnek, jobbak a jövőnek.”
A jóval fenntarthatóbb vegán bőr az utóbbi években került csak igazán az előtérbe. A brit formatervező Stella McCartney újrahasznosított poliészterből készít vegán alternatívát. A Piñatex a gyümölcsiparból megmaradt ananászok leveleinek rostjából készül, ezzel évente mintegy 1,3 millió tonna hulladékot megspórolva.
Ez a fajta fenntartható vegán bőr olyan nagy márkák által volt már használva, mint a HUGO BOSS, a H&M és a Po-Zu.
De más cégek is kihasználják a maradékok adta lehetőséget: az Apeel almahéjból, a Malai kókuszvízből készít ilyen anyagokat – valamint a francia márka, a Veja nemrégiben olyan cipőt kezdett gyártani, amely 50%-ban az iparból megmaradt kukorica héjából készül.

2015-ben váltottam vegetáriánus életmódra, majd 2019 februárjában lettem vegán. Eleinte etikai okokból váltottam, később láttam csak meg, milyen jó hatással van a veganizmus a fizikai és mentális egészségemre, valamint milyen sokat tesz a klímaválság megfékezéséért folytatott küzdelemben is. Mivel csak pozitív változásokat tapasztaltam, szeretném másokkal is megosztani ezt az életszemléletet, valamint ezzel is segíteni az állatoknak, embereknek és a Földnek, hogy egy élhetőbb és harmonikusabb világot teremtsünk a mostani és a következő generációk számára egyaránt.