Egy új jelentés zöldmosással vádolja a világ egyik legnagyobb tejipari cégét, a dán székhelyű Arlát. A jelentés mögött álló szervezetek szerint a vállalat félrevezető nyelvezettel igyekszik magát zöldebbnek beállítani a valóságnál, miközben a valós környezet- és klímavédelmi törekvések elmaradnak, sőt, a cég az élelmezési reformot aktívan akadályozza.
„Fenntarthatósági tündérmese” – ezekkel a szavakkal illeti az Arla tejipari óriás környezet- és klímavédelmi tevékenységeit egy új jelentés. Szerzői a Greenpeace Nordic és a Changing Markets Foundation – utóbbi a fenntarthatatlan gazdasági tevékenységek feltárására szakosodott civil szervezet.
A szervezetek a jelentésben kiemelik, a cég jelenlegi klímatervei messze elmaradnak attól, ami a 2050-es céljához, azaz a nettó nulla kibocsátáshoz szükséges.
Gyenge célokhoz még gyengébb cselekvés
A jelentés az ENSZ etikai irányelvei alapján értékelte az Arla klímavállalásait, amelyben a nemzetközi szervezet szakértői leírják, milyennek kell lennie a valóban elszámoltatható kibocsátáscsökkentési terveknek. Az értékelés szerint a tejipari cég a kilenc kritériumból
- egynek felel meg teljesen,
- ötnek részben,
- háromnak pedig egyáltalán nem.
A szervezetek egyik fő kritikája a metánkibocsátást célzó törekvések hiányosságai. Az Arla 2023-as jelentésében elismeri, hogy kibocsátásának 43 százalékáért ez a gáz felelős. A Greenpeace szerint a cég éves metánkibocsátása 13,4 MtCO2e – ez a szén-dioxiddal egyenértékűvé tett metrikus mértékegység. Összehasonlításképp ez több, mint ami egész Hollandia mezőgazdaságából kerül a légkörbe.
A nem állami szereplők nem fókuszálhatnak arra, hogy a kibocsátások intenzitását csökkentsék ahelyett, hogy az abszolút kibocsátásokat célozzák meg. Ahogyan nem elég az sem, ha a kibocsátásoknak csak egyes részeivel foglalkoznak a teljes ellátási lánc helyett
– írja az ENSZ etikai irányelveiben.
Ennek ellenére az Arla csökkentési tervei mind a beszállítók, mind az állattartó telepek szintjén a kibocsátások intenzitását célozzák.
A Greenpeace Nordic és a Changing Markets Foundation közös jelentése emellett kiemeli azt a visszatérő zöldmosási gyakorlatot is, hogy a tejóriás a technológiai megoldásokra támaszkodik a termelés gyökeres átalakítása helyett. Ezek közül leginkább kettő emelendő ki: az egyik a takarmánykiegészítő, amellyel a szarvasmarháktól származó metán mennyiségét próbálják csökkenteni.
Jonathan Foley környezettudós szerint a takarmánykiegészítők alkalmazása egyrészt hatalmas logisztikai problémákat vet fel, a világon ugyanis egy időben 3-4 milliárd kérődző haszonállat él. Szerinte szinte lehetetlen lenne napi kétszer eljuttatni ezeket legtöbbükhöz, főleg a legeléses tartásban lévőkhöz. Emellett hangsúlyozta, az állattartó gazdálkodás egyéb kibocsátásain, ami a földhasználatból, trágyából, takarmánytermesztésből és más forrásokból származik, a takarmánykiegészítő nem segít.
A másik technológiai megoldás az Arla részéről a biogáztermelés. Ez a valóságban a tejhez köthető kibocsátás csökkentéséhez kilónként mindössze 2,6 százalékkal járul hozzá, de legjobb esetben is csak 15 százalékkal. Ez messze elmarad a 2050-re vállalt kibocsátáscsökkentési céloktól.
Nem csak nem tesz eleget az Arla, lobbizással akadályozza is a fenntarthatóságot
A jelentés kitér arra is, az Arla a szélesebb körű mezőgazdasági reformok ellen aktív hadjáratot vív. A szervezetek szerint a tejóriás legalább 24 alkalommal lobbizott közvetlenül az Európai Bizottságnál 2017 óta azért, hogy saját érdekeit előtérbe helyezze. Befolyásolni igyekeztek többek között a tejtermékek fenntarthatóságával kapcsolatos uniós irányelveket, a biometán-ösztönzőket, valamint a tápanyaggal kapcsolatos címkézést is.
Mivel 2023 előtt nem volt kötelező az összes lobbimegbeszélést nyilvánosságra hozni, feltehetően 24-nél több alkalomról van szó. A szervezetek szerint ez arra utal, az Arla szerepe a mezőgazdasági reform hátráltatásában még nagyobb lehet.
A jelentés rámutat arra is, hogy az Arlának az EU metánstratégiájának gyengítésében is szerepe volt. Valamint annak meggátolásában is, hogy az iskolai étkeztetésben megjelenhessenek a növényi tejalternatívák.
A zöldmosás tehát nemcsak az Arla saját fenntarthatósági törekvéseinek felnagyításában mutatkozik meg a civil szervezetek szerint, hanem abban is, hogy a cég „zöld” imidzsével ellentétben aktív szerepet játszik az élelmezési rendszer átalakításának megakadályozásában.
A tejóriás szövetkezeti modellje is inkább csak kirakati termék, mint működő rendszer
A dán székhelyű cég imidzséhez hozzátartozik a szövetkezeti, „gazdatulajdonú” modell is – vagyis az Arlának termelő gazdáknak résztulajdona van a cégben. A szervezetek kritikája szerint ez azonban a valóságban nem működik megfelelően. A jelentés kiemeli, a gazdáknak kevés beleszólása van a cég fontos döntéseibe, például az árazásba és az erőforrások elosztásába. Emellett az Arla egyes programjait inkább a merev struktúrák jellemzik, nem pedig a szövetkezeti modelltől elvárható rugalmasság és szabadság.
Alma Castrejon-Davila, a Changing Markets Foundation munkatársa úgy véli, az Arlát jobban érdekli az, hogy a fenntarthatóság látszatát keltse, mint az, hogy valódi változásokat vezessen be.
Arra szólítjuk fel az Arlát, hogy ambiciózus metáncélt állítsanak fel – legalább 30 százalékos legyen a csökkentés 2030-ig –, és álljanak át a kevesebb és jobb tejtermékre, valamint legyen több növényi alapú termékük. Csak ezekkel fogja tudni a tejóriás olyan tempóban és mértékben csökkenteni a kibocsátását, amire szükség van
– mondta Castrejon-Davila.
A metánblokkolók miatt fogyasztók egy csoportja nemrég az Arla termékeinek tömeges bojkottjába kezdett. Bár ezek negatív egészségügyi hatása a fogyasztókra nézve nem bizonyított, a bojkottálók egy része egy 2023-as jelentésére hivatkozik. Eszerint a takarmánykiegészítőket az egészségre ártalmasnak kellene nyilvánítani, mivel „a szemre maró hatású, irritálja a bőrt, belégzése pedig ártalmas lehet” azokra, akik ezekkel a szerekkel dolgoznak.
Az Arla szerint ez azonban mindössze kommunikációs probléma, a tejbe ugyanis a metánblokkolók nem kerülnek bele. A civil szervezetek jelentésére a cég szóvivői azt mondták, még nem vizsgálták meg tüzetesen, de amit láttak, abból úgy vélik, „több pontatlanság” is van benne.
