Most olvasott cikk
Anglia üzleti okok miatt nem tiltja be a kakascsibék élve darálását

Anglia üzleti okok miatt nem tiltja be a kakascsibék élve darálását

Anglia nem tervezi betiltani ezt a kegyetlen eljárást. Az indok megdöbbentő módon az, hogy ha lennének darálás nélküli tojások, akkor a vásárlók tudomást szereznének erről a sűrűn alkalmazott gyakorlatról, ezt pedig nem szeretnék a szupermarketek.

Nincs egy hónapja sem, hogy hírt adtunk a legújabb olaszországi szabályozásról, ami 2026-tól kezdődően betiltja a hím csirkék – a tojásipar számára teljesen haszontalan, emiatt kvázi melléktermékként kezelt csibék – leölését az országban. A tiltás szerencsére egyre szélesebb körben terjed. Franciaországban, valamint Németországban is tettek már ilyen irányba lépéseket, mely a társadalmi nyomás mellett annak is köszönhető, hogy már rendelkezésünkre áll a megfelelő helyettesítő – a nemet már a tojásban megállapítani képes – technológia is.

Az olaszországi cikkhez kapcsolódó Facebook bejegyzésünk alatt érdekes volt megfigyelni, hogy a több, mint 150 komment közül sokan megdöbbenésüknek adtak hangot, hogy ez a kegyetlen gyakorlat egyáltalán létezik. Voltak, akiknek ez volt az első találkozásuk a tojásipar eme jól titkolt szokásával, előtte még csak nem is hallottak róla, hogy éves szinten több százmillió csibét mészárolnak le születésük után néhány órával.

Az angol szupermarketek éppen azt szeretnék elérni, hogy ez az információ ne lehessen mindenki számára elérhető és ismert, az ugyanis nagyban befolyásolhatná a tojásvásárlási kedvet. Éppen ezért próbálják elodázni az élve darálásra vonatkozó tiltást és nem hajlandók a csibemészárlástól mentes tojások reklámozására.

Az ipar nem nyitott a technológiai újításokra

A németországi Respeggt cég tojásban történő szexálási technológiával foglalkozik és elmondásuk szerint az angliai piacra egyelőre nem sikerült betörniük, pedig többször is próbálkoztak már. Carmen Uphoff, a cég műveleti igazgatója a Guardiannak mesélt ezekről a sikertelen próbálkozásokról és arról, hogy az angliai emberek nincsenek tisztában azzal, honnan is származik a tojás, amit megvesznek.

Azt javasoltam az angol tojásipar képviselőinek, hogy kezdjük kicsiben, egyelőre legyen csak egy olyan márkájú tojás, ami “csirkemészárlástól mentes”, de továbbra is csak azt a reakciót kaptam, hogy a vásárlók rájönnének, hogy az összes többi viszont nem mentes ettől, és ők ezt előtte nem is tudták

– tette hozzá a cég képviselője.

Egy viszonylag kisebb baromfitenyésztő vállalkozás, a Piggotts Poultry Breeders eddig az egyetlen Angliában, akik a Respeggt technológiáját használják a tenyésztési folyamat során. A tulajdonos, Richard Piggott szomorúan vette tudomásul, hogy a nagyobb üzemek nem hajlandóak foglalkozni ezzel a technológiával, de azt is megérti, hogy a vásárló részéről kell érkeznie az igénynek.

Magyarországon az agrarszektor.hu beszámolója szerint nálunk nem darálással, hanem a másik bevett gyakorlattal, elgázosítással szabadulnak meg a „tojástermelés melléktermékének számító” – de ettől még ugyanúgy érző és élő – hímivarú szárnyasoktól. Ez éves szinten 6-7 millió elgázosított egynapos állatot jelentett 2015-ben.

© 2018-2022 Prove.hu – Empátia Sztori Nonprofit Kft.