Az amerikai elnökválasztás két jelöltje, Donald Trump és Kamala Harris sem beszélt sokat az állatvédelemmel kapcsolatos terveiről. A múltbeli intézkedéseik azonban árulkodóak lehetnek – ahogy az alelnökjelöltek megnyilvánulásai is.
Ma döntenek arról a választásra jogosult amerikai állampolgárok, hogy a republikánus volt elnök, Donald Trump vagy a demokrata jelölt és egyben az aktuális alelnök, Kamala Harris váltsa az elnöki poszton Joe Bident. Arról, hogy mi várható egyik vagy másik jelölt diadala esetén, egyelőre viszonylag keveset lehet tudni. Csak bizonyos kérdésekben lehet sejteni a jövőbeli amerikai álláspontot.
Külkereskedelmi tekintetben például Trump és Harris is a protekcionista álláspont felé hajlik, mindkét jelölt szigorúbb Kína-politikát ígért megválasztása esetére. Trump az európai autóipari szereplőket is rettegésben tartja ígéretével, miszerint újabb vámokkal torolja meg az ágazati aránytalanságokat. Nevezetesen azt, hogy az európaiak közel sem vásárolják olyan lelkesedéssel az amerikai gyártmányú autókat, mint fordítva. De Trump környezetvédelmet érintő tervei is világosak. Az aktuális országvezetés klímaügyi intézkedéseit visszavonná, a Környezetvédelmi Ügynökség hatáskörét csökkentené, és ismét felpörgetné az olaj- és gázkitermelést.
Az azonban mindkét jelölt esetében erősen kérdéses, milyen attitűd és intézkedések várhatók megválasztásuk esetén állatjóléti, állatvédelmi területeken.
Trump az amerikai elnökválasztás győzteseként folytatná, amit elkezdett?
A republikánus jelölt nem gyakran beszél állatvédelmi kérdésekről, arra azonban, mi várható tőle ezen a területen, korábbi államfői ciklusa alapján lehet következtetni. Az állatvédők többsége egyetért abban, hogy Trump politikája az elnöksége alatt elsősorban üzletbarát, szabályozásellenes volt állattenyésztési területen. Számos intézkedést hozott az iparági szereplők támogatására, a haszonállatok jóllétével kapcsolatos kérdéseket is ennek az aspektusnak rendelte alá – írja a Sentient Media.
Sok állatjóléti szabályon lazított mezőgazdasági területen a Trump-adminisztráció. A vágóhidakon például lehetővé tették a munkamenet gyorsítását, mégpedig az állatok szenvedésének enyhítését célzó előírások lazításával. A Biden-kormány ezt a rendeletet egyébként visszavonta már 2021 januárjában.
Ahogy köztudott, az állattenyésztéssel foglalkozó üzemek rendkívül sok üvegházhatású gázt bocsátanak ki. Ennek nyomon követését és jelentését a szövetségi kormánynak számos törvény írja elő az érintett vállalatok számára. Trump azonban 2018-ban aláírt egy törvényt, amely mentesítette a nagyipari állattenyésztőket ez alól.
Az a következtetés persze nem vonható le teljes biztonsággal Trump előző elnöki ciklusa alapján, hogy hasonló döntéseket hozna 2025-ös beiktatását követően is. Miután azonban nem nyilatkozott másképp sem ezzel kapcsolatban, egyelőre nem valószínűsíthető, hogy 180 fokos fordulat következett volna be a haszonállatokhoz való hozzáállásában.
Harris múltja elég vegyes állatvédelmi szempontból
Ha az amerikai elnökválasztás Harris diadalával végződne, a haszonállatok jóllétével kapcsolatban az is számos kérdést vetne fel. Az alelnök esetében az állatvédők előszeretettel emlegetik, hogy közel tíz éve, Kalifornia államügyészeként elérte, hogy az államban visszaállítsák a libamáj előállítására és értékesítésére vonatkozó tilalmat. De a demokrata politikus kiállt például a tojótyúkok ketreces tilalma mellett is.
Egy 2019-es kampánybeszédében Harris arra is kitért, hogy az étrendi ajánlások módosításával kellene rávenni arra az amerikaiakat, hogy fogyasszanak kevesebb vörös húst. Ezt a kijelentését Trump alelnökjelöltje, JD Vance fel is használta az idei kampány során. Úgy fogalmazott, Harris győzelme esetén „el lehet búcsúzni a vörös húsoktól”, a demokrata politikus ugyanis be fogja tiltani azok forgalomba hozatalát. Ilyet azonban soha nem állított Harris – még ha az állatjólléti aktivisták kétségtelenül örömmel is fogadták volna a hírt.
Az aktuális alelnök megítélését a sokat vitatott kaliforniai 12. törvényjavaslat (The Farm Animal Confinement Initiative) azonban határozottan rontja az állatvédők körében. Ezt 2018-ban fogadták el Kaliforniában, egy állami népszavazás eredménye alapján. Szigorúbb állatvédelmi szabályokat vezettek be a nagyüzemi állattartásban, hogy javítsanak az állatok tartási körülményein, különös tekintettel a ketrecben tartott baromfikra és sertésekre.
Az újítás természetesen nagy sikert aratott az állatvédők körében, a gazdák ellenben nem rajongtak érte, mivel a termelési költségeket jelentősen megemelte. Az ügyben állást foglalt a Biden-kabinet is, mégpedig a gazdák oldalán. Úgy vélekedtek, hogy az egyes államoknak csak abban az esetben kellene ilyen jellegű korlátozásokat bevezetni, ha annak közegészségügyi vonatkozásai vannak.
A kaliforniai legfelsőbb bíróság nem engedett a gazdáknak, elutasították a kérésüket. A bélyeg azonban a Biden-adminisztráción – és ezzel együtt Harrisen – ragadt. Még akkor is, ha maga Harris soha nem nyilatkozott a kaliforniai állatjólléti törvénnyel kapcsolatban.
A demokraták állatjólléti gyenge pontja az alelnökjelöltjük
Ha az állatjólléti kérdéseket szem előtt tartók a két jelölt között hezitálnak, a demokraták térfelén aggályos pontként tarthatják számon az alelnökjelölt személyét. Tim Walz minnesotai kormányzó előszeretettel oszt meg a közösségi felületein olyan fotókat és felvételeket, amelyeken kismalaccal pózol vagy egy borjút etet. Ez a felületes „nézelődőt” akár abba a tévhitbe is ringathatja, hogy Walz nagy állatbarát. Valójában azonban a politikus mindössze a gazdák támogatását szeretné bezsebelni.
Az alelnökjelölt egy alkalommal úgy fogalmazott, a grillezett sertéshús (pork on a stick) „a bajnokok reggelije”. Máskor pedig Walz elmesélte, hogy a lánya nem szeretne pulykát enni, mert vegetáriánus. Erre ő kijelentette, Minnesota pulykatermelésben élen járó állam, így a pulyka ott kivétel, nem is számít húsnak.
Az igazsághoz persze hozzátartozik az is, hogy Walz jelölése az alelnöki pozícióra nem véletlen. Harris a liberális és a kisebbségi szavazókat szólítja meg, a Demokrata Párt progresszív szárnyának képviselőjeként. A minnesotai kormányzó pedig a hagyományosabb nézeteket valló, Trumptól azonban idegenkedő választókat célozza.
