A Scientific Reports folyóiratban megjelent egy tanulmány, amely azt állítja: ha az amerikaiak elhagynák a húst az étrendjükből, évi 280 milliárd kilogrammnyi szén-dioxidot spórolnának meg a légkörnek.
Összehasonlításképp ez olyan mértékű változást jelentene, mintha 60 millió autóval kevesebb lenne az utakon.
Szénlábnyomok nyomában
Az állattenyésztés szénlábnyoma óriási: bár különböző tanulmányok egymástól enyhén eltérő eredményekre jutottak, a legtöbb kutatás az állattartás felelősségét a globális üvegházhatású gázkibocsátásban 18 százalék körülre teszi.
Ez több, mint amit a világ összes hajója, autója és repülője bocsát ki évente.
Emellé jön még az állattenyésztés talajdegradációs és erdőpusztító hatása, valamint az iparág hatalmas vízigénye. A lakható földterületeknek jelenleg 50 százalékát használjuk mezőgazdasági célra, amelynek 77 százalékán vagy állattenyésztés, vagy takarmánytermesztés folyik; mindössze 23 százalékán termelünk közvetlenül emberi fogyasztásra szánt növényeket.
Gidon Eshel, a tanulmány szerzője és csapata arra voltak kíváncsiak, mi történne, ha az összes amerikai lecserélné az étrendjében a húst ugyanolyan tápértékkel rendelkező növényi alternatívákra, pontosan ugyanabban a mennyiségben.
Az eredmények azt mutatják, hogy ezzel a váltással 35-50 százalékkal lehetne csökkenteni a termőföldek mennyiségét, a legelők használatát pedig teljesen el lehetne hagyni.
Ez 29 millió hektárral kevesebb termőföldet, 3 milliárd kilogrammal kevesebb műtrágyát, valamint 280 millió tonna légköri szén-dioxiddal kevesebbet jelentene az Egyesült Államoknak.
A húspótló növényi alternatívák Eshel szerint 80 százalékkal kevesebb károsanyag-kibocsátással járnak:
“Egy átlagos amerikai napi húsfogyasztása 3.5 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár, míg a tápanyagban azonos növényi alternatívák szénlábnyoma csak 0.6 kilogramm.”
A tanulmány többek között a szóját, paprikát, tököt, hajdinát és spárgát vette a növényi étrend alapjául, mivel ezeket ítélték legalább annyira vagy még tápanyagdúsabbnak, mint a húst: a szerzők szerint ezekkel tökéletesen bevihető elegendő fehérje, vitamin és esszenciális zsírsav.
Eshel szerint azért is nagyon biztatóak ezek az eredmények, mert megmutatják az embereknek, hogy az étrendbeli döntéseik által hatalmukban áll eldönteni, mekkora szénlábnyomot akarnak maguk mögött hagyni.
Növényi húsipar
Ahogyan egyre egyértelműbbé válik, hogy az életmódunkkal a Föld soha nem látott léptékű melegedését okozzuk – a tavaly júliusi év a valaha mért legmelegebb hónap volt –, egyre többen döntenek úgy, hogy megválnak a hústól.
Szerencsére ezt a globális élelmiszerpiac is kezdi felismerni, és aki a húshoz hasonló növényi alternatívákat keres, az egyre több helyen többfélét találhat.
A McDonald’s sok országban vezetett már be növényi húspótlókat, és a hírek szerint a jövőben tovább bővítik a kínálatot; a Burger King Rebel Whopperje kifejezetten a mindenevőket célozza, akik kevesebb húst szeretnének fogyasztani; a KFC pedig Amerikában növényi alapú csirkeszárnyat tett menüre.
A Burger King Whopperjén kívül ezek Magyarországra sajnos még nem érkeztek meg, de minden jel arra mutat, hogy rövid időn belül itt is találkozhatunk majd velük, hiszen a világpiacon egyre nagyobb szerepe van a húsmentes húsoknak.
Az Impossible Foods, a Beyond Foods és az ezekhez hasonló növényi alternatívák piaca a becslések szerint 2030-ra elérheti a 80 milliárd dollárt. Bizonyos előrejelzések szerint 2040-re a globálisan elfogyasztott “hús” nagy része növényi alapú lesz.
Eshel szerint sokan attól tartanak, hogy a húspótló alternatívák tápanyag szempontjából nem megfelelőek, hiába sokkal kedvezőbb a környezeti hatásuk – ezért is tartja fontosnak az övéhez hasonló tanulmányokat, amelyek cáfolják ezt a tévhitet, és segítenek az embereknek ráeszmélni: a jövő a növényi étrendé.
