Egyhangúlag döntött az állatvédelmi jogszabályok szigorítása mellett a magyar parlament. Jön az állatvédelmi képzés és a hatékonyabb hatósági fellépés – elméleti szinten legalábbis. Hogy a gyakorlatban mit hoznak magukkal az újítások, csak később derül majd ki.
Megszavazta az országgyűlés az állatvédelmi jogszabályok szigorítását – jelentette be Ovádi Péter állatvédelemért felelős kormánybiztos a Facebook-oldalán. Hozzátette, egyhangú döntés született, amelynek értelmében több szigorítás is életbe lép.
- A meghatározott kor előtt anyjuktól leválasztott kölykök külföldre vitele bűncselekménynek minősül majd.
- Amennyiben az állatkínzást állatmenhely vagy ebrendészeti telep működtetésével összefüggésben követik el, az súlyosabb büntetést von maga után.
- Tilos lesz élő állat társaságában koldulni, szabálysértéssé minősítjük ezt a cselekményt.
- Tilos lesz élő állatot nyereményjáték díjaként kisorsolni.
- Az állatvédelmi eljárások során a hatóságok könnyebben és gyorsabban rendezhetik a bántalmazott állatok sorsát.
- A hatóság eltilthatja az állattartót az állattartástól, ameddig az előírt állatvédelmi képzést nem teljesíti.
- Az állatvédelmi ismeretterjesztés érdekében rendeletben állapítjuk meg az állatvédelmi képzés és oktatás részletes szabályait.
Az állatok védelme érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló javaslatát egyébként májusban nyújtotta be Ovádi.
A mostanihoz hasonlóan átfogó állatvédelmi szigorításcsomagot legutóbb 2021-ben fogadott el a parlament, azóta csak inkább kisebb, célzott intézkedésekkel rukkolt elő ezen a területen a kormány. Utóbbiak közé sorolható például az is, hogy tavaly óta tilos állatvásárokon kutyát, macskát és vadon befogott madarakat árulni.
Az állatvédelmi jogszabályok szigorítása egy dolog – a gyakorlat meg egy másik
Ahogy azonban a korábban a lapunknak nyilatkozó kulturális antropológus rámutatott, a gyakorlat azt mutatja, az állatvédelmi törvénykezés önmagában nem elég ahhoz, hogy a kialakult szokásokra, a kutyák szerepének haszonalapú megítélésére megoldást biztosítson. Sok állattartó vagy nem vesz tudomást a változó törvényekről, vagy el sem éri őket ezeknek a híre.
A változatlan gazdahozzáállás a törvények betartatásának, az ellenőrzések hiányával párosul. Ennek egyik leglátványosabb példája az, hogy bár 2022 óta a törvény tiltja a kutyák láncon tartását, ez a gyakorlat a valóságban nem szűnt meg. A törvényhozást tehát a kutyartási attitűd tudatos megváltoztatásának és rendszeres állatjóléti ellenőrzéseknek kell követnie.
Erre más országokban akadnak példák. Svédországban például a megyei közigazgatási testületek rendszeresen ellenőrzéseket tartanak a háziállattartóknál, a tenyésztőknél és a menhelyeknél is. Dániában pedig külön állami alkalmazottak felelnek az állatjólét ellenőrzéséért.
A törvények betartatása mellett egyes országok a korai edukációra is nagy figyelmet fordítanak. Franciaországban 2024 óta az általános iskolai tanterv része az állatetika, amelynek célja a „társállatoknak járó tisztelet” tanítása a gyerekek számára. Spanyolországban pedig 2023 óta azoknak, akik kutyát szeretnének tartani, kötelező egy tanfolyamot elvégezniük. Emellett vállalniuk kell, hogy 24 óránál hosszabb időre nem hagyják felügyelet nélkül állataikat.
„A magyar haszonállat-védelem első osztályú”
Tavaly Ovádi Péter azt nyilatkozta a Prove-nak, hogy nem szereti beszorítani az állatvédelmet „a kutya-macska-nyuszi háromszögbe”. Megkérdeztük ennek nyomán arról is, tervezik-e a kifejezetten a haszonállatokat érintő állatvédelmi jogszabályok szigorítását. Erre az állatvédelemért felelős kormánybiztos azt felelte, „természetesen a haszonállatokat megilleti az állatjólét”.
A magyar jogszabályi környezet azonban nagyon jól körbeírja azt, miként kell Magyarországon tartani, szállítani a haszonállatokat. Az Európai Unió ezt érintő jogszabályvilágában a magyar az egyik legszigorúbb, kellő mértékben védelmezi ezeket az állatokat. Ráadásul a gazdának is az az érdeke, hogy minél jobb körülmények között tartsa az állatot, hiszen akkor termel neki a legjobban.
Hozzátette, a túlzott szigort sem tartja minden esetben indokoltnak. „Azt gondolom, a magyar jogszabályok kiváló alappillérei lehetnének egy uniós szigorításnak. Ha magyar haszonállati normákat betartanák az EU minden tagállamában, mindenhol megvalósulna az állatjólét” – mondta.
