A nagyipari állattenyésztő telepek melléktermékei olyan mértékben szennyezik a levegőt, hogy az megbetegítheti a környéken lakókat és dolgozókat – hívta fel a figyelmet a veszélyekre Elise Pohl dán kutató.
Állandóan jelen lévő elviselhetetlen szagra panaszkodott egy ipari sertéstelep mellett élő dán tanár a Greenpeace-nek még 2019-ben. A szomszédos telep ráadásul konstans egészségügyi problémákat is okozott neki. „Fájt a fejem, a szemeim vörösek voltak és begyulladtak. Ezek az ipari farmok tönkretették az életem” – mondta.
Mindezeket a tüneteket persze nem kizárólag Dániában lehet tapasztalni, Elise Pohl közegészségügyi kutató a közelmúltban arra figyelmeztette az iowai gazdákat, hogy az állattenyésztés nemcsak a közeli városoknak és falvaknak árt, hanem az ő saját egészségükre nézve is veszélyes.
Kiemelte, már több kutatás is foglalkozott a nagyüzemi mezőgazdasági létesítményekben dolgozó emberek egészségével. Végül pedig rendre arra a konklúzióra jutottak, hogy az ilyen üzemekben dolgozók esetében megnő
- a fejfájás,
- a hányinger,
- a légzőszervi megbetegedések és
- a bakteriális fertőzések kockázata is.
Egyes kutatások szerint azoknál, akik a állatipari nagyüzemek közelében élnek, magasabb lehet a kockázata bizonyos rákos megbetegedéseknek, az újszülöttkori halálozásnak és a tuberkulózisnak is.
A nagyipari állattenyésztő telepek áldozatai
Elise Pohl szerint az egészségügyi rizikót elsősorban az ipari állattartás melléktermékei jelentik. Nem pusztán a trágyáról van itt szó, hanem vérről, vegyi anyagokról, növényvédő szerekről, vizeletről, antibiotikumokról és ammóniáról is. „Ilyen hatalmas mennyiségben a hulladék jelentős kibocsátással jár együtt” – mondta a kutató, aki megállapításaihoz Washington, Wisconsin, Nebraska, Missouri, Illinois és Észak-Karolina farmjait tanulmányozta. Hozzátette, hogy a légszennyezés aztán érinti a környéket is, beférkőzve a belső terekbe – iskolákba, kórházakba, templomokba – is.
A World Animal Protection (WAP) állatvédelmi nonprofit szervezet idén publikált egy tanulmányt, amely szerint évente egymillió ember halálát okozhatja közvetve az antibiotikumok túlzott használata az állattenyésztésben. Számításaik szerint ez a szám 2050-re megduplázódhat.
Az Egyesült Államokban a hús- és tejtermelés évente mintegy 11 millió kilogramm antibiotikumot emészt fel, az elmúlt években pedig növekvő tendencia volt megfigyelhető ezen a téren. Sürgős intézkedésekre van szükség az antibiotikumok mezőgazdasági felhasználásának szabályozásához, valamint a nagy húsfogyasztó országok étrendjében a hús visszaszorításához, hogy fenntarthatóbb élelmiszerrendszert építsünk ki, és megállítsuk a következő globális egészségügyi válságot
– nyilatkozta Annette Manusevich, a WAP mezőgazdasági kampányának vezetője.
Más kutatók is rámutattak már, milyen komoly kockázatot jelent a nagyipari állattenyésztés az emberi egészségre nézve. A közelmúltban a Harvard Law School és a New York-i Egyetem szakértői is arra a megállapításra jutottak, hogy az Egyesült Államokban az állattenyésztés óriási rizikót hordoz magában fertőzések szempontjából. Mégpedig olyan fertőzések szempontjából, amelyek akár az emberekre is átterjedhetnek.
A helyzetet súlyosbítja, hogy az USA-ban nincs átfogó stratégia ezen veszélyek mérséklésére, állapították meg a szerzők. A szabályozási környezet „következetlen és tele van lyukakkal” – mondta Ann Linder, a Harvard állatjogi és állatpolitikai programjának igazgatóhelyettese. A vadon élő állatok behozatalának ellenőrzése csak szórványos. Amikor pedig éppen sort kerítenek erre, akkor is inkább a természetvédelmi előírásokra összpontosítanak, nem a betegségekre.
(VegNews)
