Ötven év alatt közel negyedére zsugorodtak a vadon élő állatpopulációk méretei egy új tanulmány szerint. A Living Planet Report több mint ötezer fajt és harmincötezer populációs trendet vizsgált a jelentésben. A jelentés szerint a legnagyobb veszélyt a biodiverzitásra nézve a fenntarthatatlan élelmezési rendszer jelenti.
Hüllők, kétéltűek, halak, madarak vagy emlősök – szinte teljesen mindegy, állatok mely csoportját vizsgáljuk, a populációcsökkenés mindenhol megfigyelhető. Az elmúlt ötven év alatt (1970–2020) a vadon élő állatpopulációk mérete 73 százalékkal csökkent. A World Wildlife Fund (WWF) természetvédő szervezet által publikált Living Planet Report 5495 fajt vizsgálva jutott erre az eredményre, és figyelmeztetnek, hogy közeledünk ahhoz az állapothoz, ahonnan már nem lesz visszaút.
A biodiverzitás a bolygónk éltető ereje. Az élet elképesztő sokszínűsége az ismert univerzum legnagyobb csodája. Nem mellesleg – közvetlenül és közvetett módon egyaránt – biztosítja az emberek számára az életet. Az ételtől elkezdve, amit megeszünk, a túléléshez szükséges gyógyszereken és erőforrásokon át a tiszta vízig, levegőig és a stabil éghajlatig, mindet a biodiverzitás biztosítja. A gazdaságunk, a társadalmunk, a civilizációnk egyaránt a biodiverzitáson alapszik
– olvasható a jelentésben.
A legnagyobb mértékben (95 százalék) Latin-Amerikában és a Karib-térségben csökkentek a számok, de Afrikában (76 százalék), Ázsiában és a csendes-óceáni térségben (60 százalék) is jelentős a populációk méretének zsugorodása. Európában és Közép-Ázsiában (35 százalék) a legkisebb a csökkenés mértéke, de ezek a számok sem adnak túl sok derűre okot.
A biodiverzitásra az élelmezési rendszerünk jelenti a legnagyobb veszélyt
A jelentés felhívja a figyelmet, hogy amennyiben nem változtatunk nagyon hamar és jelentős mértékben az életvitelünkön, eljuthatunk arra a pontra, ahonnan már nem lesz lehetséges a biodiverzitás helyreállítása. Ilyen határátlépés a korallzátonyok tömeges pusztulása, amire egyre több példát látunk. De a sarki jégtakarók elolvadása vagy az amazonasi ökoszisztéma felborulása is beláthatatlan következményekkel járna.
A globális élelmezési rendszerünk teljesen logikátlan. Pusztítja a biodiverzitást, felhasználja a föld vízkészleteit és megváltoztatja az éghajlatot, miközben nem biztosítja az emberek számára a szükséges tápanyagokat
– írja a tanulmány.
Hozzáteszik, hogy az élelmiszer előállítása az állatpopulációk csökkenésének és a természet állapotromlásának egyik legfőbb előidézője. A lakható területek 40 százalékát használjuk erre a célra, a vízfelhasználásunknak pedig 70 százalékát igényli a jelenlegi mezőgazdasági rendszerünk.
A jelentés emellett felhívja a figyelmet, hogy a probléma ennél többrétű. Az, hogy a jelenlegi állapotok így festenek, számos tényező együttes eredménye. A fajvédelmi kezdeményezéseket és a védett területek megóvását a szerzők szerint át kell alakítani, a folyamatoknak pedig megfelelő kormányzati hátteret kell biztosítani. Mindezt az adott területen élő őslakosok életmódjának megóvásával, lehetőség szerint pedig az ő bevonásukkal kell elérni.
Az is nagy gondot jelent, hogy a klímavédelmi intézkedések nagyrészt hatástalanok, az országok inkább csak papíron állnak az ügy mellé, de a gyakorlati megvalósításban szinte senki nem remekel. A jelentés szerint az élelmezési rendszer átalakításához mindenképpen újra kéne gondolni a támogatási rendszereket is. Jelenleg ugyanis a legtöbb országban rengeteg állami pénz ömlik a fenntarthatatlan állattenyésztésbe.

Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.