Továbbra is küzdenek a hatóságok és az állattartó telepek a ragadós száj- és körömfájás terjedése ellen. Az állatok elföldelése a lakott területek közelében az érintett civilek és önkormányzatok tiltakozását váltotta ki. Mindeközben Nagy István agrárminiszter a korábban elföldelt állatok körül a vízminőség ellenőrzését rendelte el.
A március elején megjelent, párosujjú patásokat érintő ragadós száj- és körömfájás miatt egyre több korlátozás lép életbe hazánkban, valamint a környező Szlovákiában és Ausztriában is.
Azokon a telepeken, ahol a vírust azonosítják, az összes állatot leölik, és – a Nébih szerint a legkisebb járványügyi kockázattal járó módon – nem elhamvasztják, hanem elföldelik őket. Ez az érintett települések lakosainak és önkormányzatainak tiltakozását váltotta ki.
Jánossomorján rendkívüli ülést hívtak össze
Két szarvasmarhatelepen, Darnózseli és Dunakiliti településeken április elsején azonosították a száj- és körömfájást. Miután felmerült a lehetősége annak, hogy a 3600 leölt állatot Jánossomorján temetik el, a város polgármestere rendkívüli testületi ülést hívott össze.
A Jánossomorja Televízió szerint a várost nem tájékoztatták a tetemek elhelyezésének lehetőségéről. Ezért a képviselőtestület vasárnap este rendkívüli ülést tartott, és határozatban jelentette ki, hogy „nem tartják jogszerűnek, hogy az önkormányzat, és így a város megkérdezése és tájékoztatása nélkül hoznának meg egy ilyen horderejű döntést, másrészt pedig azt sem tartják jogszerűnek, hogy ugyancsak az önkormányzat megkérdezése nélkül használnának önkormányzati tulajdonú területeket”. A lakosok másnap szintén tiltakozásukat kifejezve a hulladéklerakókhoz vonultak.
Ez a jelek szerint a hatóságok meghátrálását váltotta ki. A Magyar Hang értesülése szerint a város polgármestere a tüntetéseket követően felhívta Nagy István agrárminisztert, „aki szűk, de megnyugtató választ adott, miszerint nem Jánossomorján temetik el a Szigetközben leölendő szarvasmarha-állományt”.
Bábolnán az önkormányzat szerint megtelt a lerakó
A hírek szerint ehelyett Bábolnára kerülnek majd a tetemek. Miután a sajtóban az állatok elföldeléséről szóló hírek megjelentek, Bábolna honlapján az önkormányzat kedden közleményt adott ki. Ebben kijelentették, a leölt állatok Bábolnára történő szállításáról a helyi önkormányzat nem kapott hivatalos tájékoztatást. Hangsúlyozták, „a bábolnai állatihulla-lerakó megtelt, oda több, a ragadós száj- és körömfájás betegség miatt elpusztult állatot vinni nem lehet”. Illetve a városvezetés „nem tartja megfelelő helyszínnek Bábolna közigazgatási területét ragadós száj- és körömfájás betegség miatt elpusztult állatok lerakójának”.
Az önkormányzat szerint az állatok elföldelése ugyanis veszélyeztetheti egy közeli ménesbirtok lovait, az arborétum és a környező erdőterületek állatállományát és a közeli állattartó telepeket is. Valamint azt sem tartják indokoltnak, hogy a leölt állatokat „70-80 km-t utaztassák az országban”. Illetve kiemelik, hogy a kijelölt területnek nincs közúti kapcsolata.
Véleményük szerint az elhullott állatok veszélyt jelenthetnek a talajvízre, a saját kúttal rendelkező állattartó telepek vízminőségére, illetve az önkormányzat tulajdonában lévő termálkutak vízminőségére is. Kiemelték, „ez a döntés súlyosan rontja Bábolna és környezete megítélését, és közvetlen, mérhető károkat okoz a turisztikai szolgáltatóknak, vendéglátóknak és vállalkozásoknak, valamint kockázatot jelent a jövőbeni befektetők szempontjából is”.
Az állati hulladéllerakással érintett terület egy szélcsatornában helyezkedik el, és az uralkodó széljárás Bábolna lakott területe felé irányul
– írják.
Az önkormányzat Facebook-oldalán szerda reggel azt írta, „a Komárom-Esztergom Vármegyei Rendőr-főkapitányság ma reggel 11 órára zárt körű tájékoztatót kezdeményezett a Bábolnai Polgármesteri hivatalba, a járványhelyzet kezelésével kapcsolatban”.
Csemeztanyán elrendelték a vízminőség ellenőrzését
A tiltakozásnak részben köze lehet ahhoz a közösségi médiában elterjedt videóhoz, amelyen az látszik, ahogyan Csemeztanya mellett, ahol több ezer szarvasmarhát földeltek el, sötét massza bugyog a felszínre. A helyiek a vízforrásukat féltik, a környéken ugyanis nincs kiépítve csatornahálózat, kútból merítik a vizet.
A videók megjelenését követően dr. Pásztor Szabolcs országos főállatorvos azt mondta, az intézkedések az előírásoknak megfelelően zajlanak. A videón látható jelenség okaként pedig a bomlási folyamatokat nevezte meg.
Kedden azonban Nagy István agrárminiszter bejelentette,
döntés született arról, hogy Csemeztanyán a monitoring kutak fúrását meg kell kezdeni, a kivitelezést gyorsított eljárásban végre kell hajtani. Zajlik az ivóvízvezeték tervezése is, és nagyon remélem, hogy minél gyorsabban a beruházás is megkezdődik, és be is fejeződhet. Hiszen ezt megígértük a Csemeztanyán élőknek, és ezt teljesíteni is fogjuk.
A vízminőség ellenőrzésének szükségességét a közeli Hegyeshalom polgármestere is megerősítette. Az InfoRádiónak adott interjújában azt mondta, az elföldelt állatok közelében a talajvíz minőségének folyamatos figyelésére szakember bevonására van szükség.
