Egy washingtoni fellebbviteli bíróság ítélete szerint jogellenesen nem engedte az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet, hogy állatkísérletek ellenzői szóljanak hozzá a posztjaihoz. Az állami szerv azzal érvelt, hogy a témába nem vágó kommenteket próbálta csak egy szűrővel elrejteni a nyilvánosság elől. A bírák szerint azonban ez a magyarázat sántít, és a szólásszabadsági joguk gyakorlásában akadályozták az érintetteket.
Senkinek nem kell bemutatni azokat a cégeket, amelyek a kényelmetlen hozzászólásokat nemes egyszerűséggel kezelik: egy szimpla törléssel. A kritika így nem marad ott mementóként, nem hívja fel a figyelmet a vállalat gyengeségeire, a működésével kapcsolatos esetleges etikai problémákra.
Az Egyesült Államokban a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) elintézte, hogy még csak törölgetnie se kelljen túl sok hozzászólást. Elévágtak a problémának, és szűrők segítségével elrejtették a nyilvánosság elől a szervezet Facebook- és Instagram-profilján azokat a kommenteket, amelyeket a kritikus hozzászólások rendszerint tartalmaztak. Ilyen volt a majom, a kísérlet, a kegyetlen és a kínzás kifejezés is.
Relevancia hiányára hivatkozott a NIH
Ahogy azt a kulcsszavakból is sejteni lehet, azt intézték el a NIH közösségi felületeinek kezelői, hogy az állatkísérletek ellenzői ne jussanak szóhoz a posztjaik alatt. A gyakorlatukból jogi ügy lett, a washingtoni D.C. Circuit fellebbviteli bíróság háromtagú bírói testülete pedig egyhangúlag úgy döntött, a NIH rutinja elítélendő – írta meg a Science.
A NIH azzal érvelt, hogy pusztán a közösségi oldalain bevezetett „offtopic” szabályainak próbál ily módon érvényt szerezni. A szervezet magyarázata azonban, miszerint a témába nem vágó hozzászólásokat szeretnék előre kiszűrni, nem győzte meg a fellebbviteli bíróságot.
Azt állítani, hogy az állatkísérletekkel kapcsolatos megjegyzések kategorikusan témához nem kapcsolódóak, amikor a NIH posztjainak jelentős része állatokon végzett kutatásokról szól, ellentmond a józan észnek
– vélekedtek a bírák.
Hozzátették, az a tény, hogy ezek a szűrők egy állandó irányelvet jelöltek ki, és hogy később manuálisan nem tették publikussá a releváns hozzászólásokat, a NIH ellen szól. Ezek ugyanis mind arra utalnak, hogy az állami szerv valójában attól tartott, az állatkísérletek ellenzői kommentjeikkel ártanának a NIH hírnevének. Ezzel azonban megsértették a szólásszabadság védelmére vonatkozó törvényeket.
A fellebbviteli bíróság azzal az utasítással utalta vissza az ügyet az alsóbb fokú bíróságnak, hogy az a felperesek javára döntsön. Korábban ugyanis a NIH-nek kedvező bírósági döntés született, ezt követően döntött fellebbezés mellett a felperes.
Ünnepelnek az állatkísérletek ellenzői, de jöhet még fordulat
Az amerikai egészségügyi intézetet a hozzászólások blokkolása miatt a PETA állatvédő szervezet és két magánszemély, Madeline Krasno és Ryan Hartkopf perelte be még három évvel ezelőtt. A fellebbviteli bíróság döntése Kathy Guillermo, a PETA alelnöke szerint fontos győzelem. Hangsúlyozta, átláthatósági szempontból, de az állatok védelme és a kormányzati elszámoltathatóság aspektusából is megnyugtató határozat született.
A bíróság véleménye világossá teszi, hogy a tisztviselők nem cenzúrázhatják senkinek a szövegét csak azért, mert nem értenek vele egyet. Ez igaz arra is, hogy konkrét hozzászólásokat törölnek-e, esetleg olyan digitális eszközöket vesznek ehhez igénybe, mint a kulcsszavak blokkolása
– mondta.
A NIH-nek most döntenie kell. Határozhat úgy, hogy véget vet az ügynek azzal, hogy eltávolítja a kérdéses kulcsszavakat a moderációs beállításaiból. Kérhet en banc meghallgatást, ami azt jelentené, hogy a fellebbviteli bíróság mind a 15 tagja mondana ítéletet a felperesek fellebbezéséről. Harmadik opcióként pedig fordulhat közvetlenül az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához is.
