Egy szenátusi javaslat megszavazása esetén állami szinten bevezetett állatjóléti szabályozások semmisülhetnek meg. Az elsődleges célpont Kalifornia lehet, de más államok intézkedései is áldozatul eshetnének. Többek között szaporítótelepek elleni fellépést is elgáncsolnának ezzel, ahogy a nagyipari állattartás körülményei is visszaeshetnének.
Folyamatosan borzolják a kedélyeket már Donald Trump amerikai elnök januári beiktatásának napja óta az újabb és újabb környezetvédelmi lehetőségeket csorbító rendeletek és javaslatok. Számos korábbi intézkedést visszavont a Trump-adminisztráció. A közelmúltban pedig egy új szenátusi törvényjavaslat keltett komoly riadalmat az állatvédők körében – adta hírül a One Green Planet.
A Food Security and Farm Protection Act (élelmiszer-biztonsági és mezőgazdasági üzemek védelméről szóló törvény) javaslatot Joni Ernst szenátor terjesztette elő. Amennyiben ezt a megfelelő bizottságok után a szenátus és a képviselőház is elfogadná, az állami szintű állatjóléti szabályozásokat tenne semmissé. Erre két állatvédelemmel és állatjóléti kérdésekkel foglalkozó szervezet,
- a Humane World for Animals
- és a Humane World Action Fund
hívta fel a figyelmet.
„Ez a törvényjavaslat tulajdonképp az EATS-törvény felmelegítve. Ez is azt célozza, hogy semmissé tegyen egy sor olyan állami törvényt, amely az állati termékek előállításához és értékesítéséhez kapcsolódó állatjóléti és közegészségügyi előírásokra vonatkozik az államhatárokon belül” – mondta Kitty Block, a Humane World for Animals elnöke és vezérigazgatója. Hangsúlyozta, az új törvénnyel több ezer termelőt hoznának nehéz helyzetbe, akik elfogadták a magasabb állatjóléti normákat, és befektettek annak érdekében, hogy ezeknek meg tudjanak felelni.
Nem ez az első gáncsolási kísérlet
Az EATS Act (Exposing Agricultural Trade Suppression Act), amelyre Block hivatkozott, szintén azt akadályozta volna, hogy egyes államok korlátozzák más államokból származó mezőgazdasági termékek forgalmazását az eltérő állatjóléti szabályaik alapján. Ezt a javaslatot még Joe Biden elnöksége alatt, 2023-ban nyújtották be, ám végül elvetették.
Nem a Humane World for Animals elnöke az egyetlen, aki az EATS Acttel állította párhuzamba Joni Ernst szenátor friss javaslatát. Így tett az Animal Legal Defense Fund amerikai állatjogi jogvédő szervezet is.
Ha ez a veszélyes javaslat törvényi erőre emelkedik, az a haszonállatok érdekében állami szinten elért többéves jogalkotási győzelmeket sodorja veszélybe. A törvényjavaslat túlzottan tág megfogalmazása veszélyeztetheti azokat az állami törvényeket is, amelyek például a kutyák védelmét szolgálják a szaporítótelepek kegyetlenségétől, az élelmiszerek és élelmiszer-csomagolások biztonságának előmozdítását, a vidéki közösségek védelmét vagy éppen a környezetünk megóvását szolgálják
– figyelmeztet a szervezet.
A kaliforniai állatjóléti szabályozások húzhatták ki a gyufát
Az állatvédők szerint az új törvényjavaslat egyik fő célpontja a kaliforniai 12-es javaslat, hivatalos nevén Prevention of Cruelty to Farm Animals Act (a haszonállatokkal szembeni kegyetlenség megelőzéséről szóló törvény). Ez egy 2018-ban elfogadott, mérföldkőnek számító törvény.
Az akkor megszavazott előírások alapján az államban eladott sertéseknek olyan helyről kell származniuk, ahol az anyakocáknak legalább 24 négyzetlábnyi (2,23 négyzetméternyi) helyet kell biztosítani, hogy le tudjanak feküdni és meg tudjanak fordulni. Borjú esetében ez az érték 43 négyzetláb (3,99 négyzetméter). De a tojásértékesítésnek is előfeltétele az államban a tojótyúkok ketrecmentes tartása és az 1-1,5 lábnyi szabad mozgástér – ez egy A3-as papírlapnál kicsit nagyobb felület.
A kaliforniai állatjóléti szabályozások ellen kezdetektől tiltakoztak az állattartók. Sertéstenyésztők bírósági úton szerették volna elérni, hogy vezessenek be új, agresszívebb alkotmányos korlátozásokat a tevékenységük védelmére. Kibúvót kértek tehát a nekik nem tetsző előírások alól – ezt azonban nem kapták meg a bíróságtól.
