Új állatjóléti címkézési rendszer javaslata merült fel Franciaországban. Az ANSES élelmiszer-ipari ügynökség nemcsak az adott állatot és annak életkörülményeit vizsgálná, hanem a szülők esetében is megtenné ugyanezt. Így biztosítanák, hogy a szaporító gazdaságokban élő állatok is megfelelő bánásmódban részesüljenek.
Franciaország kísérletet tesz arra, hogy javítsa a hazai haszonállatok helyzetét. Hogy sikerrel járnak-e, lényegében szinte kizárólag a fogyasztókon múlik majd. Meg persze azon, hogy hatékonyan ellenőrizzék, a gazdák az állításuknak megfelelő módon tartják-e az állatokat.
Az európai fogyasztók többsége indokoltnak látná, hogy az Európai Unión belül szigorítsák az állatjóléti szabályozást. Az európai fogyasztói szervezeteket összefogó BEUC felmérése alapján egyértelmű, hogy az európaiak a haszonállatok életkörülményeiben javulást szeretnének látni.
A gazdák azonban általánosságban ennek az ellenkezőjét szeretnék, túl nagy tehernek éreznék a szigorítást. Az Európai Bizottság a két ellentétes akarat szorításában egyelőre későbbre halasztotta a tervezett állatjóléti szigorítások bevezetését. Egyéni hatáskörben azonban a tagállami vezetők és nemzeti hatóságok intézkedhetnek a haszonállatok életkörülményeinek javítása érdekében.
Ezt célozza a Francia Élelmiszer-, Környezetvédelmi, Foglalkozás-egészségügyi és Munkavédelmi Ügynökség (ANSES) új lépése is. Egy állatjóléti címkézési rendszer bevezetését javasolják, amely ötfokozatú skálán osztályozná az állati eredetű összetevőt is tartalmazó termékeket. A One Green Planet szerint egy A-től E-ig terjedő skálán értékelnék a gazdák állatjóléti erőfeszítéseit, ahol az E a lehető legrosszabb szint.
Tágítanák a látószöget
Julie Chiron, az ANSES szakértői értékelésének koordinátora hangsúlyozta, az állatjóléti kérdéseket jelenleg kizárólag a tenyésztési módszerekre összpontosítva szemlélik az élelmiszeripar keretein belül, ez pedig aggályos. A javasolt állatjóléti címkézési rendszer kidolgozásakor egy holisztikusabb szemléletre törekedtek. Ennek megfelelően a közvetlenül az állatokon mért tudományos értékeket és mutatókat is számításba vennék osztályzáskor.
Figyelembe vennék ezenkívül még a mezőgazdaságban felhasznált állat szüleinek életkörülményeit is. Hatósági látókörbe kerülhetnek tehát a szaporító gazdaságokban, tenyészeteken élő állatok is, akik szintén megérdemlik a megfelelő bánásmódot – szögezte le Chiron.
Egyes ágazatokban a tenyészállatokat külföldön nevelik, és keveset tudunk az életkörülményeikről. Ez a kritérium megkövetelné az egyes szektorok szereplőitől, hogy úgy intézzék, rendelkezésükre álljanak ezek az információk
– nyilatkozta.
Az ANSES abban bízik, hogy a fogyasztókat az alacsony állatjóléti értékelés eltántorítja majd a vásárlástól. Hogy ez valóban így lesz-e, csak a gyakorlat döntheti el.
A flamandok is előálltak egy állatjóléti címkézési rendszerrel
Beter voor Dieren – ez a felirat díszeleghet majd bizonyos élelmiszereken Belgium egyik régiójában, Flandriában. Ez azt jelenti, „jobb az állatokért”, és azokra a termékekre kerülhet rá ez a címke, amelyeket etikus – vagy legalábbis az átlagosnál etikusabb – eljárásokkal állítottak elő.
A tervvel Ben Weyts flamand állatjóléti miniszter állt elő idén. „Sok flamand életében meghatározó szerepet játszanak az állatok, és azt szeretnék, ha vásárlási döntéseiket is az állatjólét vezérelné. A Beter voor Dieren címkéje ezt lehetővé teszi, megkönnyíti. Egy pillantással felmérhetik majd, hogy mely termelők tesznek extra lépéseket az állatjólét érdekében, és melyek nem” – magyarázta.
Azok a gyártók kaphatják majd meg a jogot a Beter voor Dieren-jelzés használatára, amelyek az előállítás során igyekeznek túllépni az alapvető állatjóléti követelményeken. Bizonyíthatóan törekedniük kell arra, hogy ne csak az alapvető elvárásoknak feleljenek meg ezen a téren.
Ilyen intézkedés lehet az állatok szükségtelen szállításának csökkentése, a jobb minőségű állateledel biztosítása, vagy az, ha az állatoknak a jogszabályban előírtnál több helyet biztosítanak.
