Egészséges vagy káros a várandósság alatt folytatott magas fehérjetartalmú étrend?
Ezt a kérdést már körülbelül 40 évvel ezelőtt megválaszolták a kétes hírű Harlem Trial kutatásban, 1976-ban: „egy randomizált kísérlet, mely a terhesség alatti étrendkiegészítőkre irányult, az Egyesült Államok szegény, fekete lakosságát vizsgálta.”
A tanulmány akkor kezdődött, amikor úgy tűnt, a fehérje hiányzik a szegényebb réteg táplálkozásából.
A kutatók három csoportra osztották a résztvevő nőket, mindegyik csoport ezen kezelések egyikét kapta:
- naponta 40 gramm extra állati fehérjét, néhány doboz Ensure tápszer formájában
- naponta 6 gramm extra állati fehérjét
- semmilyen külön fehérjét
Aztán hátradőltek és várakoztak, hogy vajon mi fog történni. A magas fehérjetartalmú kiegészítést folytató csoportban kifejezetten magas lett a koraszülések aránya és az ebből fakadó újszülöttkori halálozás, illetve a fejlődési rendellenesség azoknál a babáknál, akik életben maradtak.
Sőt mi több, a várandósság alatti állati fehérje-bevitel összefüggésbe hozható azzal, hogy a gyerekek a későbbi életük során túlsúlyosak lesznek és magas vérnyomásban szenvednek.
Azoknak az édesanyáknak a leszármazottai, akik több halat és húst ettek, magasabb lett a szisztolés vérnyomásuk felnőttkorukra. Ez is egyik része annak a téves dietetikai ajánlásnak, mely szerint az anyáknak azt tanácsolják, hogy egyenek fél kiló húst naponta.
IGF-1 és kortizol
A növekvő túlsúly és a magas vérnyomás oka az elhízást okozó adalékokban keresendő, amit a hús tartalmaz. Illetve az IGF-1 nevű növekedési hormon miatt, mely szintén az állati fehérjében van. Valamint a szteroid stresszhormon miatt, mely nem más, mint a kortizol.
Egyetlen, magas állati fehérje-tartalmú fogás a fogyasztása utáni fél órán belül megkétszerezi a vérben a stresszhormonok szintjét. Ha a vizsgált alanyoknak rákot, halat vagy túrót adnak, a stresszhormonok szintje drasztikusan megemelkedik.
Ha ehelyett árpalevest, vagy sült zöldségeket kapnak rizzsel, a stresszhormonok lecsökkennek étkezés után. Az extra kortizol kibocsátás összefüggésben áll az emelkedett inzulinmennyiség, a megnövekedett triglicerid és koleszterinszint kockázatával.
Ha a férfiak magas fehérjetartalmú (hús, hal, pulyka, tojásfehérje) diétát tartanak, és átállnának a magas szénhidráttartalmú étrendre, mint kenyér, zöldségek, gyümölcsök, a kortizolszintjük tíz nap alatt negyedével csökkenne. Ezzel egy időben a tesztoszteronszintjük ugyanennyivel növekedne.
A magas fehérjetartalmú étrend elnyomja a tesztoszteront. Ezért van az, hogy ha egy növényi étrendet folytató férfi átáll a mindennapos húsevésre, a tesztoszteronszintje lecsökken, és ezzel egy időben az ösztrogén megemelkedik. Éppen ezért van a testépítőknek alacsony tesztoszteronszintje.
Nem azoktól a szteroidoktól, amiket szednek. Ha megnézel egy naturál testépítőt, aki nem használ szteroidokat, a tesztoszteronjuk 75%-kal csökken a versenyt megelőző hónapban. Ha a tesztoszteron több, mint felére csökken, az egy férfinál már abnormális értéknek számít.
Eléggé ironikus, hogy azért esznek húst, hogy külsőleg férfiasabban nézzenek ki, közben mindez belsőleg egyre kevésbé teszi őket férfiassá. Ha pedig az elhízás felől közelítjük meg a dolgot, a tesztoszteron csökkenése általánosságban megnöveli a hízás és a testzsírszázalék növekedésének kockázatát. Mit tesz a kortizol a testsúllyal?
Még egy normál alkatú nőnél is a krónikus stressz és a krónikusan magas kortizolszint hozzájárul az elhízáshoz. Sőt mi több, ha a nő várandós, a magas hústartalmú és alacsony szénhidráttartalmú diéta megnöveli az anyai kortizolszintet, ami a magzatnál indokolatlan kortizolfelvételt eredményez, és ez a fejlődő magzatot is befolyásolja, megváltoztatja a stresszre adott válaszát és a későbbi felnőtt életében magas lesz a kortizolszintje.
Komoly, élethosszig tartó következmények
Minden egyes adag hal vagy hús, amit az anya elfogyaszt, 5 százalékkal magasabb kortizolszintet eredményez a gyermeknél még 30 évvel később is, míg a zöld színű zöldségek védő hatásúnak bizonyultak.
A nagyobb mennyiségű húsfogyasztás, ami három adagot jelent a napi egy vagy két adaghoz képest, lényegesen magasabb kortizolszinthez vezet, de a napi zöld leveles zöldségek fogyasztása némileg csökkenti ezt a megnövekedett stresszreakciót.
Mindemellett azoknak a felnőttek, akiknek az anyukájuk a várandósság alatt sok húst evett, nem csak a stresszhormonjuk lesz magasabb, hanem úgy tűnik, negatívabban állnak ahhoz, amit az élet eléjük gördít. Ezt a tudósok teszttel is bizonyították.
A kortizolszint az ételválasztási szokásokat is befolyásolja, azok, akiknél magas a stresszhormon, kevésbé kívánják a zöldséget és a gyümölcsöt, inkább egészségtelen nasikra vágynak.
Nem csoda, hogy a húsevő anyukák gyerekei később túlsúllyal küzdenek – sőt, még az unokáik is! A meggyengült egészségi állapot generációkon át érezteti hatásait. Ezek a felfedezések magyarázatot adnak arra is, hogy miért terjed rohamosan a cukorbetegség, az elhízás és a szívbetegségek.
(via NF.org)
