Amennyiben nem történik megállapodás a felek között, a pápaszemes pingvin egy évtizeden belül kihalhat. Dion George, a Dél-Afrikai Köztársaság nemrég megválasztott környezetvédelmi minisztere küldetésének tekinti, hogy pontot tegyen a vita végére. A környezetvédők jogi útra terelték az ügyet, de a szakemberek nem biztosak benne, hogy pusztán a halászat betiltása az életterek körül elegendő védelmet nyújt a faj fennmaradásához.
Egy röpke évszázad alatt csökkent egymillió költőpárról csupán tízezerre (vagyis 99 százalékkal) a pápaszemes pingvinek száma. Az egyetlen afrikai pingvinfaj állománya évente 7,9 százalékkal csökken. Szakértők szerint ebben az ütemben 2035-re teljesen kipusztulhat az afrikai pingvin, amennyiben nem vezetnek be azonnal megfelelő óvintézkedéseket a faj fennmaradásának biztosítására.
Két környezetvédő szervezet (BirdLife South Africa, Southern African Foundation for the Conservation of Coastal Birds) azzal a céllal fordult most a bírósághoz, hogy megóvják a madarakat. Dion George, az ország frissen megválasztott környezetvédelmi minisztere pedig küldetésének tekinti, hogy végre lezárja a régóta húzódó vitát – írja a The Guardian.
Az a célom, hogy biztosítsam a pingvinek fennmaradását. Úgy gondolom, minden szereplőnek ez a fő szempont. Nem látom, miként származna hasznuk a pingvineknek abból, ha ügyvédek vitatkoznak hosszú időn keresztül
– mondta a miniszter.
A szervezetek azt szeretnék, ha a pingvinek szaporodási helyeként szolgáló hat sziget körül kiterjesztenék a halászati tilalmi zónákat, ezzel biztosítva a madarak nyugalmát és a megfelelő táplálékellátást az állatok számára. A megállapodás azért is lenne sürgető, mert minél gyengébb egy kolónia, annál inkább ki van téve a káros behatásoknak.
Amikor ezek a populációk ilyen sebezhető állapotban vannak, és kezdenek összeomlani, akkor sokkal rosszabbul reagálnak a különböző behatásokra. Például egy járvány vagy olajszennyezés a kolónia aránytalanul nagy részét érintheti. Szóval minél előbb életbe lépnek a védelmi intézkedések, annál jobb esélye van a pingvineknek, hogy fent tudják tartani az állományt, és ellenállóbbak lesznek a negatív behatásokkal szemben
– magyarázza Allister McInnes, a BirdLife South Africa vezetője.
A pápaszemes pingvin körüli vita nem új keletű
Évek óta tart a vita a környezetvédők és a halászati cégek között arra vonatkozóan, hogy milyen mértékű szankciók lennének szükségesek. A két fél nem jutott eddig dűlőre azokban a kérdésekben, hogy meddig kéne kiterjeszteni a tiltózónát, hogy maradjon elegendő élelem a pingvineknek, de a halászatból élők megélhetése se kerüljön veszélybe. A korábbi kormányzatok emiatt nem is hoztak konkrét döntést az ügyben. Egy 2008-as kísérlet, amiben 3 évre lezárták egy-egy sziget körül a halászatot, nem hozott egyértelmű választ arra vonatkozóan, hogy a halászat beszüntetése a szaporodási helyek körül elegendő-e a faj fennmaradásához.
Barbara Creecy, a korábbi környezetvédelmi miniszter 2022-ben összehívott egy szakértői panelt a kérdés megvitatására. A panel tavaly kiadott jelentése szerint kedvezően hat a kolóniákra a halászat beszüntetése a szóban forgó szigetek körül, de a hatás csekély. Ez önmagában nem lenne elegendő, hogy megállítsa a kolóniák állományának csökkenését.
A két környezetvédő szervezet most Creecy, két kollégája és két halászati társaság ellen nyújtott be keresetet. Állításuk szerint a miniszternek jogi kötelessége kiszélesíteni a tilalmi zónákat a szigetek körül. A jelenlegi miniszter, Dion George elmondása szerint egyelőre nem rendelkezik kialakult véleménnyel a helyzetről, csak azzal az elhivatással, hogy megmentse a pingvineket és lezárja végre a vitát a két fél között.
