Egy kutatói csoport meglepő felfedezésre jutott: az afrikai elefántok is egyedi névvel ruházzák fel közösségük minden egyes tagját. A saját nevükre a vizsgált egyedek rendszerint élénkebben reagáltak, mint az általános hangsorokra.
Daudi Ninaai, a kenyai Amboseli Nemzeti Rezervátum vadőre idén tavasszal mesélte el a Financial Times újságírójának a Tolsztoj névre keresztelt elefánt szomorú történetét. Az állat az elmúlt öt évtizedben a Kilimandzsáró környékén kószált zavartalanul, tavaly azonban felnyársalta őt egy gazda, aki az ültetvényét próbálta védeni a pusztítástól.
A vadőrnek akkor még valószínűleg meg sem fordult a fejében, hogy az általa Tolsztojként emlegetett elefánt másik nevet is viselhetett. Azt, amelyet a társai adtak neki: egy tudóscsoport részben éppen a kenyai Amboseli Nemzeti Rezervátumban végzett kutatómunka során jutott erre a megállapításra.
A bioRxiv felületen közzétett tanulmányukban ezek a tudósok arról írtak, hogy az elefántcsoport egyes tagjait egy-egy egyedi hangsorral szólították meg egymást, mégpedig következetesen. A kutatók 527 elefánthangot rögzítettek az észak-kenyai Samburu Rezervátumban, 98-at pedig a dél-kenyai Amboseli Nemzeti Parkban.
Ezekből aztán összesen 119 egyedre jellemző hangsort tudtak egyértelműen beazonosítani – ezek tekinthetők az egyedek neveinek. Ebben segítségükre volt, hogy látták, a közösségnek éppen mely tagjai távolodtak el a csoporttól, majd közeledtek újra a jelzést követően. Ugyanakkor a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe vették a kutatók.
Azt tapasztalták, hogy vannak általános hangsorok, amelyekkel üdvözlik egymást vagy éppen jelzik a ragadozó jelenlétét a közelben. Megállapították, hogy az elefántok élénkebben reagáltak a kifejezetten nekik címzett jelzésekre – amikor a nevükön szólították őket a társaik.
Ennek a tanulmánynak az az igazi értéke, hogy megmutatja, hogyan navigálnak az elefántok egy nagy területen, miközben mégis kapcsolatot tudnak tartani egymással. Ez teszi lehetővé számukra, hogy szétszóródjanak, mégis nagyon szoros figyelemmel kísérjék az egyedeket, ne csak a csoportot. Nem pusztán arról van szó, hogy küldök egy jelzést, aztán valaki más is küld egyet. Ez ennél sokkal kifinomultabb
– mondta Caitlin O’Connell-Rodwell, a Harvard Egyetem orvosi karának elefántbiológusa.
Az elefántok hangját is elemezte a mesterséges intelligencia
Az Earth Species Project (ESP) nonprofit szervezet szintén a mesterséges intelligencia segítségével vágott bele egy új projektbe, amelynek segítségével Dr. Dolittle babérjaira törnének. A rendelkezésre álló technológia révén szeretnék megérteni az állatok nyelvét az ember számára is felfogható formában, bár a végső missziójuk túlmutat az „egyszerű” megértésen.
A dekódoláson túl céljuk egy olyan mesterséges intelligencián alapuló rendszer kidolgozása, amely az állatok és emberek közötti kommunikációt tenné lehetővé. Ezzel pedig új interakciós lehetőségeket nyitnának meg, teret engedve a mélyebb empátia kialakulásának.
Az persze még csak távoli cél, hogy a projektet sikeres végeredménnyel lezártnak lehessen tekinteni.
