A jó whiskyhez tiszta víz kell, az osztrigák pedig nagyszerű vízszűrők. Egy skót lepárló most azt tervezi, hogy több millió osztrigát telepít vissza a Dornoch város melletti tengeröbölbe, hogy ezzel javítsa a vízminőséget.
Skóciáról a borús időjárás, a Rettenthetetlen és talán a skót whisky az, ami mindenkinek egyből beugrik. A világhírű skót whisky egyik legfontosabb alapanyaga pedig a kristálytiszta víz. Ezért található a legtöbb lepárló kikötői, vizes környezetben.
A víztisztítást pedig kevesen végzik jobban az osztrigáknál, ráadásul nagy mértékben növelik az adott élettér biodiverzitását is.
Az európai osztriga, vagy éti osztriga régebben számolatlanul tenyészett a skót partok mentén. Az 1800-as évek környékén évente 30 milliót gyűjtöttek össze, ám számuk az utóbbi évszázadban drasztikusan, mintegy 85%-kal csökkent, amiért minden bizonnyal a fenékhálós halászat tehető felelőssé.
A Dornoch Environmental Enhancement Project (DEEP – Dornoch Környezetgazdagító Projekt) célja, hogy 4 millió osztriga visszatelepítésével javítsák a vízminőséget, csökkentsék a vízbe kerülő szerves hulladék hatásait, növeljék a biodiverzitást és a vízfenék szénmegkötő képességét.
A kezdeményezés a Heriott-Watt University, a Marine Conservation Society, valamint a Glenmorangie lepárló között jött létre.
Az egyetem munkatársai végzik a kutatást és a terepmunkát, a Marine Conservation Society foglalkozik a közönségkapcsolatokkal és tanácsadással. A lepárló pedig anyagi támogatást nyújt a visszatelepítési kezdeményezés megvalósításához, hiszen a tengeröböl javuló vízminősége az általuk előállított whisky számára is nagyon előnyös.
Ennek ellenére a cég részvétele a projektben nem ezért történik, hanem mert az általuk 95%-ban már megtisztított, az öbölbe visszakerülő vizet szeretnék az osztrigákkal tovább tisztíttatni.
Az osztrigák a legjobb víztisztítók
Ahhoz, hogy képet kaphassanak a visszatelepítési kezdeményezés várható sikeréről, a kutatók egy 1701 óta üzemelő osztrigafarmot vizsgáltak Skóciában, ahol a szokástól eltérően rotációs betakarítás zajlik, vagyis a lehalászott területeket hat évig hagyják regenerálódni. Itt vizsgálták meg a kutatók a várható biodiverzitás-növekedést és az eredmények nagyon bizalomgerjesztők.
Az adatok, amiket a Loch Ryanről származó kutatásból szereztünk, rendkívül izgalmasak, és azt mutatják, hogy a biodiverzitás jó eséllyel megduplázódhat a projekt befejezését követő évtizedben. Ez azt jelenti, hogy a fajok populációja kiegyensúlyozott ütemben fog növekedni
– mondta Naomi Kennon, a Herrior-Watt University PhD hallgatója.
Bill Sanderson professzor hozzátette, hogy habár Európában az utóbbi években megszaporodtak az osztriga visszatelepítési kezdeményezések, a hiányos adatok miatt eddig nem volt információ arról, mennyire növeli ez az adott élettér biodiverzitását.
A kutatások azt is megmutatták, hogy habár jelenleg elenyésző mennyiségű osztriga van a környéken – funkcionálisan kihaltnak mondhatjuk őket –, bizonyítékok vannak arra, hogy több ezer évvel ezelőtt már éltek itt osztrigák.
2017-ben a Loch Ryan-i telepről 300 egyedet telepítettek próbaként a Dornoch melletti tengeröbölbe, amelyek 86%-a túlélt, ez pedig nagyon magas arány.
