Novemberben és decemberben is megrendeznek olyan nagyszabású, világpolitikai jelentőségű nemzetközi rendezvényeket, amelyek célja többek közt a biodiverzitás megőrzése, a veszélyeztetett fajok védelme, vagy a trófeakereskedelmet érintő kérdések megvitatása.
Az illegális állatkereskedelem és orvvadászat nagyon komoly mértékben hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez, sok esetben pedig akár kihalással is fenyegethet egyes fajokat. Ráadásul nagymértékben rontja az orvvadászattal sújtott országokban élő közösségek életkörülményeit, legális megélhetési tevékenységeik végzését. A COVID-19 járvány óta a nem ellenőrzött állatkereskedelem közegészségügyi kockázataira is nagyobb hangsúly került, amely további szigorításokat tesz szükségessé.
Az Európai Bizottság tegnap fogadta el a vadon élő állatok illegális kereskedelmére vonatkozó, átdolgozott EU-s akciótervet, hogy megálljt parancsoljanak a törvénytelen gyakorlatnak, ahogy azt a 2030-ra vonatkozó Biodiverzitás Stratégia is tartalmazza. Az átdolgozott tervezet négy fő pontra fókuszál:
- a vadállatok kereskedelmének megakadályozására és a problémák gyökerének feltárására azáltal, hogy csökkenti a vásárlói igényeket, támogatja a fenntartható életmód elősegítését az érintett országokban, valamint feltárja a korrupciót minden szinten;
- a vadállatkereskedelem törvényi és szabályozási keretének megszilárdítására úgy, hogy szinkronba hozza az EU és az egyes országok szabályozásait a nemzetközi elköteleződésekkel és irányelvekkel, és kapcsolatba lép a kereskedelemben érintett szektorokkal;
- a kereskedelem betiltását célzó szabályozások és törvények betartatására oly módon, hogy növeli az EU-n belüli illegális cselekmények feltárási arányát és ennek érdekében kapacitásnövelést eszközöl a szükséges területeken, növeli az együttműködést a tagállamok között;
- a kereskedelemben résztvevő forrás-, tranzit- és célországok közötti kooperáció megerősítésére és ezek nem EU-s érintett államokkal való együttműködésére.
Az illegális állatkereskedelem régóta az EU célkeresztjében van, tekintettel arra, hogy az unió még minidig központja az orvvadászatból származó trófeák és a vadon élő, egzotikus állatok kereskedelmének. 2019-ben az állatkereskedelem összértéke nagyjából 4,7 millió euróra rúgott, de ez az érték valószínűleg sokkal magasabb.
Az elfogadott akcióterv nem is jöhetett volna jobbkor, ugyanis két nagy jelentőségű nemzetközi egyeztetést előz meg, amelyek tematikája és célkitűzései nagyon hasonlóak a fent érintett témákhoz.
Panama, november 14-25. (CoP CITES 19)
Tizenkilencedik alkalommal rendezik meg a CoP CITES – the Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora (Egyezmény a Veszélyeztetett Fajok Nemzetközi Kereskedelméről) elnevezésű gyűlést, melyen idén 52 javaslat kerül a 184 részt vevő ország delegáltjai elé, amelyek a trófeakereskedelmi kvóták felülvizsgálatát és számos faj védelmének megerősítését szolgálják.
A nemzetközi gyűlés célja, hogy a globális szabályozások megteremtésével csökkentse az állatkereskedelem által okozott károkat és biztosítsa, hogy a folyamat nem veszélyezteti egyetlen állat- vagy növényfaj fennmaradását sem. Magyarország 1985 óta résztvevője a közgyűlésnek.
Montreal, december 7-19. (CoP CBD 15)
Kanadában tartják az Egyesült Nemzetek Szervezete által életre hívott CoP CBD – Convention on Biological Diversity (Egyezmény a Biológiai Sokszínűségről) 15. közgyűlésének második felvonását, amely célja a fenntartható fejlődés megteremtése.
Az eseményt eredetileg 2020-ban, Kínában tervezték megtartani, de a világjárvány miatt többször csúszott az időpont, míg végül 2021 októberében egy online tanácskozáson vettek részt a felek, és kilátásba helyeztek egy második, személyes találkozót is. Ezt a második felvonást rendezik meg most Montrealban.
„Az egyezmény célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése, komponenseinek fenntartható használata, a genetikai erőforrások hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása, beleértve a genetikai erőforrásokhoz való megfelelő hozzáférhetőséget, technológiák átadását és pénzeszközök biztosítását. Az Egyezmény egyensúlyra törekszik a három hangsúlyos cél megfogalmazásában, a megőrzés, a használat és a hasznok megosztása között” – olvasható a CBD magyarországi weboldalán.
