A tűzijáték ára nem csak pénzben mérhető: sok olyan ártalommal is jár, amelyek néhányáról gyakran szó esik — például a háziállatok nyugtalansága, veszélyeztetettsége —, és olyanokkal is, amelyek kevésbé élnek a köztudatban. Ebben a cikkben ezeket fogjuk sorra venni.
Országszerte tucatnyi város jelentette be, hogy idén augusztus 20-án az ünneplés tűzijáték nélkül fog lezajlani, de még így is bőven akad helyszín, ahol megtartják. Budapesten pedig nem is akármilyen fényjátékra készülnek.
Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár múlt hónapban azt mondta, idén Európa legnagyobb tűzijátékával szeretnék elkápráztatni az embereket.
A tűzijáték teljes áráról nincsenek pontos információk, de a Magyar Turisztikai Ügynökség egy közérdekű adatigénylés kapcsán kiadta, mennyit költöttek idén az augusztus 20-i tűzijátékok beszerzésére (vagyis nem a tűzijáték teljes lebonyolítására). A rakéták beszerzési ára nettó 1,3 milliárd, azaz bruttó 1,65 milliárd forint, ami megegyezik a tavalyi tűzijáték árával – olvasható az MTÜ közleményében. Az eszközöket a társaság már az év első felében megvásárolta. A hatalmas költségek mellett a tűzijáték egyéb árnyoldalaira is próbált rámutatni több civil szervezet.
Veszélyeztetett háziállatok
Az Orpheus Állatvédő Alapítvány szerint a kutyákat és macskákat sokkhatás érheti a tűzijáték alatt, ami miatt 5-10 kilométerre is elkóborolhatnak, de félelmükben akár támadhatnak is. A házi kedvencek mellett a madarak számára is rendkívül kártékony a tűzijáték vagy petárda használata.
Az alapítvány vezetője, Seres Zoltán a következőket javasolja az állattartóknak:
- Az ünnepi rendezvényekre kutyát és más házikedvencet ne vigyünk magunkkal, hiszen a máskor nyugodt, szelíd kisállat számára a tűzijáték pánikot okoz.
- Az otthon tartott házikedvencet a tűzijáték idején tartsuk zárt helyen.
- A biztonság kedvéért tegyünk kedvencünk nyakába egy, a gazdi elérhetőségét tartalmazó bilétát, hogy ha szükséges, gyorsan tudjon egy esetleges megtaláló kapcsolatot teremteni az állat gazdájával.
- Ha megtörtént a baj, az elveszett kisállatokat érdemes a lakhely legalább 10 kilométeres körzetében keresni, hiszen az ijedt állat rövid idő alatt nagy távot tehet meg futva.
Az emberi egészségre is káros lehet
A látványos rakéták kilövése során sok olyan anyag a levegőbe kerül, ami ártalmas lehet az egészségre. Kutatási eredmények bizonyítják, hogy a tűzijáték megemelkedett mennyiségben juttat a levegőbe szén-monoxidot, nitrogén-oxidokat, szénhidrogéneket és a kén-dioxidot. Ezek belélegzése mindenki számára ártalmas, de még nagyobb veszélynek vannak kitéve a várandós nők, a gyerekek és az asztmában szenvedők.
Ezenkívül olyan lebegő részecskék is a légkörbe kerülnek ilyenkor, melyek torok-, orr- és szemproblémákat okozhatnak. Ezeknek a részecskéknek a legsúlyosabb hatása azokra lehet, akik szív-, légzőszervi vagy idegrendszeri betegségekben szenvednek.
Légúti problémákhoz is vezethet a tűzijáték által levegőbe jutó káros anyagok belélegzése: többek között hörghuruthoz, asztmához, arcüreggyulladáshoz, tüdőgyulladáshoz és gégegyulladáshoz.
A tűzijáték színeiért felelős fémvegyületek sem ártalmatlanok: a rakéták felrobbantásával olyan anyagok szabadulnak fel, melyek mérgezik a levegőt, a vizet és a talajt. Belélegezve vagy lenyelve pedig, egészségügyi problémákhoz vezethetnek, például hányáshoz, hasmenéshez, asztmához, vese- és szívbetegségekhez, vagy akár rákos megbetegedésekhez is.
Nem csak a levegőminőséget rontja a tűzijáték, hanem a hallásra is káros, mivel akár a 140 decibelt is meghaladhatja, a 85 decibel feletti zaj pedig már halláskárosodást okozhat.
Környezeti károk
A levegőbe jutó anyagok egy része — a szén-dioxid és a nitrogén — nemcsak az egészségre ártalmas, hanem a fő üvegházhatású gázok közé is tartozik, amelyek hozzájárulnak a klímaváltozáshoz.
Egy, az amerikai, július 4-én tartott tűzijátékokat vizsgáló kutatás arra jutott, hogy a rakéták fellövése alatt levegőbe jutó füst hasonló károkat okoz, mint az erdőtüzek által okozott füst.
Ráadásul a tűzijáték által okozott ártalom nem korlátozódik a rakéták kilövésének helyére: számos tanulmány kimutatta, hogy az általuk kibocsátott nehézfémek, például a réz, ólom és alumínium 100 km-t tettek meg a szélben két nap alatt.
