Egy, az Oxfordi Egyetem kutatói által végzett tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a tehéntej előállítása során majdnem háromszor annyi üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, mint a növényi alternatívák esetében.
A tanulmány a tehén-, rizs-, szója-, zab- és mandulatej ökológiai lábnyomát vette górcső alá, egészen pontosan ezek előállításának víz- és területigényét, illetve károsanyag-kibocsátását. Minden esetben az állati eredetű tejnek volt nagyobb az ökológiai lábnyoma. Példaképpen: a tehéntej tízszer annyi helyet igényel az előállítás során, mint a zabtej.
Az emberek azt hiszik, tudják
Dr. Adrian Camilleri, a Sydney-i Technológiai Egyetem oktatója a következőkkel kommentálta a tanulmányt:
A tej előállítása kb. harmincszor annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint amennyit a legtöbb ember elsőre tippel. Úgy sejtem, legtöbbjük alábecsüli azt is, mennyivel kevesebb károsanyag-kibocsátással járna, ha a tehéntej valamely növényi alternatíváját fogyasztanák, pl. szójatejet.
A Joseph Poore és Thomas Nemecek által készített tanulmány a következőképp foglalja össze a kutatás eredményét:
Még a legkevesebb környezeti hatással járó állati eredetű termékek is több károsanyag-kibocsátással járnak, mint azok növényi alternatívái. Ez újabb bizonyíték a globális étrendváltás fontosságára.
Az étrend a legnagyobb gond
Poore a következőket mondta a BBC-nek:
A legtöbb környezetvédelmi probléma, beleértve a klímaváltozást és az egyre csökkenő biodiverzitást, nagyrészben az ember étrendjének tudható be.
A tanulmány szerint az emberi táplálék ökológia lábnyomának több, mint feléért az állati eredetű termékek felelősek. Több, magas fehérjetartalmú növényi étel előállítási folyamatát is kielemezték, mint a tofu, bab és diófélék, és az eredményből kiderült, hogy mind kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint a “legkörnyezetbarátabb” állati eredetű fehérjeforrás.
A szerzők szerint a hús és tejtermékek elhagyása az ételből származó egyéni ökológiai lábnyom kétharmadát csökkenthetné.
Poore így folyatta:
A növényi étrend valószínűleg a legjobb módja annak, hogy az ember lefaragjon az ökológiai lábnyomából, és ez nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozik – a növényi étrend hozzájárul az óceánok savasodásának és az eutrofizáció (a víz elalgásodása – a szerk.) mértékének, illetve a föld- és vízhasználat csökkentéséhez is. Többet számít, mintha nem ülne repülőre vagy elektromos autót vezetne.
12 évünk van
Az állattenyésztés környezeti hatása óriási – az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (röviden: IPCC) szerint mindössze tizenkét évünk van rá, hogy a károsanyag-kibocsátást legalább 45%-kal csökkentsük, elkerülve a 1.5 fokos felmelegedést, amely globális környezeti katasztrófát eredményezne.
Fenntartható hús, tej és tojás nem létezik, növényi alternatíváik viszont sokkal kevesebb károsanyag-kibocsátással járnak, mint az állati eredetű verziók.
De a vegán étrend nem csak a bolygónak kedvez, hanem az állatoknak is. Malacok, tehenek, csirkék, halak, és rengeteg más állat egész élete szenvedés a hús-, tojás- és tejiparban. Születésüktől halálukig rémálomban élnek – bezárva, megcsonkítva, míg végül levágják őket.
Csatlakozz te is a többmillió emberhez, akik harcolnak az állatokért és a bolygónkért: fontold meg, hogy vegán leszel.
