Egy, az Oxfordi Egyetem kutatói által végzett tanulmány arra az eredményre jutott, hogy a tehéntej előállítása során majdnem háromszor annyi üvegházhatású gáz kerül a levegőbe, mint a növényi alternatívák esetében.

A tanulmány a tehén-, rizs-, szója-, zab- és mandulatej ökológiai lábnyomát vette górcső alá, egészen pontosan ezek előállításának víz- és területigényét, illetve károsanyag-kibocsátását. Minden esetben az állati eredetű tejnek volt nagyobb az ökológiai lábnyoma. Példaképpen: a tehéntej tízszer annyi helyet igényel az előállítás során, mint a zabtej.

Az emberek azt hiszik, tudják

Dr. Adrian Camilleri, a Sydney-i Technológiai Egyetem oktatója a következőkkel kommentálta a tanulmányt:

A tej előállítása kb. harmincszor annyi üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint amennyit a legtöbb ember elsőre tippel. Úgy sejtem, legtöbbjük alábecsüli azt is, mennyivel kevesebb károsanyag-kibocsátással járna, ha a tehéntej valamely növényi alternatíváját fogyasztanák, pl. szójatejet.

A Joseph Poore és Thomas Nemecek által készített tanulmány a következőképp foglalja össze a kutatás eredményét:

Még a legkevesebb környezeti hatással járó állati eredetű termékek is több károsanyag-kibocsátással járnak, mint azok növényi alternatívái. Ez újabb bizonyíték a globális étrendváltás fontosságára.

Az étrend a legnagyobb gond

Poore a következőket mondta a BBC-nek:

A legtöbb környezetvédelmi probléma, beleértve a klímaváltozást és az egyre csökkenő biodiverzitást, nagyrészben az ember étrendjének tudható be.

A tanulmány szerint az emberi táplálék ökológia lábnyomának több, mint feléért az állati eredetű termékek felelősek. Több, magas fehérjetartalmú növényi étel előállítási folyamatát is kielemezték, mint a tofu, bab és diófélék, és az eredményből kiderült, hogy mind kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint a “legkörnyezetbarátabb” állati eredetű fehérjeforrás.

A szerzők szerint a hús és tejtermékek elhagyása az ételből származó egyéni ökológiai lábnyom kétharmadát csökkenthetné.

Melyik növényi tej a legkörnyezetkímélőbb?
200ml növényi és állati tej környezeti hatásai. Forrás: BBC

Poore így folyatta:

A növényi étrend valószínűleg a legjobb módja annak, hogy az ember lefaragjon az ökológiai lábnyomából, és ez nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozik –  a növényi étrend hozzájárul az óceánok savasodásának és az eutrofizáció (a víz elalgásodása – a szerk.) mértékének, illetve a föld- és vízhasználat csökkentéséhez is. Többet számít, mintha nem ülne repülőre vagy elektromos autót vezetne.

12 évünk van

Az állattenyésztés környezeti hatása óriási – az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (röviden: IPCC) szerint mindössze tizenkét évünk van rá, hogy a károsanyag-kibocsátást legalább 45%-kal csökkentsük, elkerülve a 1.5 fokos felmelegedést, amely globális környezeti katasztrófát eredményezne.

Fenntartható hús, tej és tojás nem létezik, növényi alternatíváik viszont sokkal kevesebb károsanyag-kibocsátással járnak, mint az állati eredetű verziók.

De a vegán étrend nem csak a bolygónak kedvez, hanem az állatoknak is. Malacok, tehenek, csirkék, halak, és rengeteg más állat egész élete szenvedés a hús-, tojás- és tejiparban. Születésüktől halálukig rémálomban élnek – bezárva, megcsonkítva, míg végül levágják őket.

Csatlakozz te is a többmillió emberhez, akik harcolnak az állatokért és a bolygónkért: fontold meg, hogy vegán leszel.


 

Prove.hu
Flóra

Flóra

Publicista
Amikor gyerekként megértettem, hogy a hús ára egy élet elvétele, nem tudtam elképzelni, miért esszük egy emberként mégis; hogy az élet szeretete, az együttérzés, a közös társadalmi értékeink miért nem terjednek ki arra a néhány állatfajra, akik nap mint nap az asztalunkra kerülnek. Így lettem vegetáriánus, néhány évvel később pedig vegán. A téma azóta is foglalkoztat - ami leginkább leköt, az a veganizmus, a feminizmus és a környezetvédelem közös szociológiai háttere.

1 hozzászólás

Írd le a véleményed!