A színésznő, amikor megtudta, hogy a Star Wars-sorozat karaktereiről nevezik el a kísérleti majmokat a Massachusettsi Egyetemen, úgy érezte, muszáj tollat ragadnia.
A legtöbbek által csak Rey Skywalker-ként ismert színésznő, a Star Wars-filmek egyik főszereplője, Daisy Ridley sajnos csak a vásznon rendelkezik olyan képességekkel, amelyekkel a jedi lovagok.
Pedig biztosra vehetjük, hogy most ő is azt szeretné, ha sima gondolatátvitellel el tudná érni, hogy célpontjai az ő kénye és kedve szerint cselekedjenek. Erre sem ő, sem más nem képes, így marad a második legjobb megoldás, egy szívhez szóló levél, amely megpróbál az ember jóérzésére és logikájára hatni.
A színésznő elszörnyedt, amikor tudomására jutott, hogy a University of Massachusetts falain belül marmoset majmokkal folytatnak különböző – megkérdőjelezhető tudományos értékekkel bíró – állatkísérleteket. A vizsgálódás a változókorral, valamint a kognitív képességek változásával kapcsolatos.
A kreatív kutatók a kísérleti majmokat a Star Wars-franchise karaktereiről nevezték el, ez pedig már több volt a soknál a színésznőnek. Ridley tollat ragadott és nyílt levélben kérte az iskolát, hogy hagyják abba a kegyetlen kísérleteket és ne mocskolják be a számára olyan kedves filmes univerzum karaktereinek neveit azzal, hogy ilyen módon használják őket.
Elborzasztott, amikor megtudtam, hogy ezeket az apró marmoset majmokat bizarr menopauza-kísérletek miatt bántják az egyetemen. Különösen elszomorít, hogy ezek a kis állatok a Star Wars karaktereiről kapták a nevüket. Nyilvánvalóan komoly érzelmek kötnek a franchise-hoz és belesajdul a szívem, hogy Luke Skywalker, Princess Leia és egyéb szeretett karakterek neveit ilyen kegyetlenséghez kapcsolják
– olvasható Ridley levelében.
A színésznő karaktere a filmes univerzumban még életben van, a róla elnevezett majom sajnos már nem.
Mire használják a majmokat?
A kutatás tudományos értékét igencsak megkérdőjelezi, hogy a marmoset majmok egyáltalán nem is esnek át menopauzán, nincsen náluk változókor, ezért a nőstény majmokat mesterségesen hozzák hasonló állapotba.
Sebészileg eltávolítják a méhüket, majd kézmelegítőkkel érik el náluk a hőhullámokat.
Az ügyre a PETA hívta fel a figyelmet, akik videót is közöltek az egyetem falain belül zajló kísérletekről, amikért a kutatásokat vezető Agnès Lacreuse és csapata 4 millió dollárt kapott az amerikai adófizetők pénzéből.
Az, hogy valami nagyon nincs rendben az egész helyzettel, abból is látszik, hogy az egyetem törvényszegésre is hajlandó, hogy elkendőzze a falain belül zajló kegyetlenségeket.
„Úgy tűnik, az egyetem hajlandó megszegni a közérdekű adatokra vonatkozó törvényeket, csak hogy elrejthesse az igazságot. A PETA nemrég feljelentéshez folyamodott, hogy így kényszerítse ki az intézménytől az iratokat, amiket igényeltünk, és amiket az egyetem – a massachusettsi törvényekkel ellentétben – egyelőre elmulasztott átadni” – olvasható a PETA cikkében.
Tavaly év végén mi is foglalkoztunk azzal az egyre általánosabb nézettel, miszerint az állatkísérletek semmilyen módon nem viszik előre a tudományt, és sokkal célszerűbb lenne teljes egészében elfordulni ettől a barbár szokástól, ami felett eljárt az idő.
Amatőr tájképfotós, öko-podcaster és állatjogi aktivista, aki lelkesen érdeklődik a fenntarthatóság és a természetvédelem iránt. Több civil egyesület alapítótagjaként rendszeresen részt vesz környezeti neveléssel, fenntarthatósággal és ismeretterjesztéssel kapcsolatos projektek szervezésében és lebonyolításában. Szabadidejét leginkább olvasásra, túrázásra, önképzésre és angol nyelvű vegán videók feliratozására fordítja.