A mostanában megjelent környezetvédelmi cikkek slágertémái között egyre gyakrabban felmerül a különböző életmódok fenntarthatósága.
Vajon milyen hatást gyakorol az általad folytatott életvitel a bolygóra? Érdemes figyelembe venned az étrended klímaváltozásra gyakorolt hatását? Ha igen, akkor a sajtfogyasztás mennyire járul ehhez hozzá? És a húsfogyasztás? Az alábbi cikkben megválaszoljuk ezeket a kérdéseket. Olvass tovább, ha érdekel, hogy mennyire fenntartható az általad követett étrend!
Általában a hús az első, amelyet az emberek száműznek az étrendjükből, mikor környezetbarát étrendre váltanak. Ahogy az EAT-Lencet Commission kutatásából kiderült, a kevesebb vöröshús fogyasztása és a főként növényeket tartalmazó étrendre való áttérés egy egészségesebb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatóbb táplálkozást eredményez. De mi a helyzet a sajttal?
A Lancet tanulmányából kiderült, hogy a növényi étrend (hús-, tejtermék-, és tojásmentes) 84%-kal kevésbé károsítja a bolygót, ha a húsfogyasztó étrenddel hasonlítjuk össze.
A mostanában trendivé vált flexitariánus (valaki, aki kevesebb állatot eszik) életmód is inkább a kevesebb hús fogyasztására koncentrál, és nem az összes állati eredetű termék csökkentésére. A sajtot gyakran egyáltalán nem is említik, mint kerülendő élelmiszert. De hogyan is viszonyul a marha-, csirke-, disznóhús a többi állati termék környezetre gyakorolt hatásához?
Sajt vagy marhahús? Melyik károsabb a bolygóra?
Az alábbi ábrán az üvegházhatású gázok mennyisége látható, amelyet leggyakrabban előforduló növények és állati eredetű termékek bocsátanak ki az életciklusuk alatt. A narancssárgával jelzett tartomány a szállítással, feldolgozással, főzéssel és vízhasználattal összefüggő kibocsátást, míg a zöld a termelés közben felmerülő kibocsátást ábrázolja.
Ahogy az ábrán látható, a marhahús sokkal károsabb a bolygóra nézve, mint a sajt, vagy más tejtermék. Az Environmental Working Group (Környezetvédelmi Munkacsoport- EWG) által készített 2011-es kutatás szerint, a sajt a harmadik legnagyobb kibocsátója az üvegházhatású gázoknak a bárány- és a marhahús után. A kibocsátás legnagyobb arányban a termelési fázisban keletkezik.
Továbbá kijelenthető, hogy a sajt a kibocsátás szempontjából sokkal rosszabb, mint a gyümölcsök és zöldségek, körülbelül 85%-kal károsabb, mint a tofu, a bab vagy a brokkoli.
Metán, nitrogén-dioxid, trágya és a bolygónk
Az EWG tanulmánya továbbá megállapítja, hogy a marhahús és a tejtermékek előállítása során keletkezett az üvegházhatású gázok egy része a kérődző állatok emésztésével hozható összefüggésbe.
Ezek az állatok ún. fermentatív jellegű emésztést végeznek (így a juhok, a kecskék és a bölények is), amelynek lényege, hogy az állat emésztőszervében lévő mikróbák bontják le a táplálékot és kezdik meg az erjesztési folyamatot. Eközben metán termelődik, amely 25-ször károsabb az üvegházhatás szempontjából, mint a szén-dioxid.
A Climate& Clear Air Coalition szerint az emberek okozta metánkibocsátás 30%-áért a hús- és tejipar felelős.
A takarmány minősége, az állat mérete és a hőmérséklet mind olyan tényezők, amelyek befolyásolhatják a metán kibocsátásának mértékét. Az USA-ban lévő állatállomány nagy részét hallisztből, kukoricából, szójából és más gabonák keverékéből készült takarmánnyal etetik, amely tovább növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását.
A marhák gabonákkal történő ellátása nagy mennyiségű termőterületet igényel, növényvédő szereket, továbbá nitrogén alapú műtrágyát, amely következtében megnövekszik a nitrogén-dioxid termelődése (N2O). Ez a gáz pedig 300-szor annyira káros a globális felmelegedés szempontjából, mint a szén-dioxid.
Emellett az állatok ürüléke által is szabadul fel N2O és metán. Az USA-ban élő haszonállatok miatt 2007-ben 500 millió tonna trágya keletkezett. Ez háromszor annyi, mint amennyit az ott élő emberek produkáltak. A trágya a metángáz egyik fő forrása, és ennek mennyisége évről-évre növekszik. Ráadásul negatív hatással van a bolygóra és az emberi egészségre is.
Ha a mezőgazdasági területek erre kialakított tárolóhelyei túlságosan megtelnek, akkor az itt elkülönített trágyából olyan anyagok szivároghatnak a talajvízbe, mint nitrogén, foszfor, antibiotikumok és különböző nehéz fémek. Egyes feljegyzések (Food Print) szerint ezekben a tárolókban döglött állatokat is találtak. Az állati eredetű ürüléket sokszor kezeletlenül használják fel a termőföldeken.
Ráadásul a legtöbb tárolót csak agyaggal szigetelik le, így ez is az oka lehet annak, hogy az ürülék a talajvízbe szivárog. A termőföldeken fel nem használt trágyamennyiséget a folyókba és a patakokba engedik. Ez elősegíti az ún. „halálzónák” kialakulását, azaz olyan területek jönnek létre az óceánokban, amelyek mentesek a növényi és állati élettől.
A Mexikói-öbölben található halálzóna a legnagyobb, amelyet valaha mértek: 14 120 km². Ez a Nemzetközi Óceán- és Légkör Kutatóinak Egyesülete (National Oceanic and Atmospheric Administration) szerint körülbelül akkora, mint New Jersey területe.
Egészségtelen a marhahús és a sajt?
A marhahús és a sajt fogyasztása összefüggésbe hozható a következő betegségekkel: szívinfarktus, a 2-es típusú cukorbetegség és bizonyos daganatok típusainak kialakulása.
Emiatt egyre növekszik azoknak az orvosi kutatásoknak a száma, amelyek arra a következtetésre jutnak, hogy a növényi étrend követése a legegészségesebb az ember számára. A Világ Rákkutató Alapítványa (World Cancer Research Fund) egyik jelentése szerint az alkohol, az állati eredetű termékek és a cukros üdítőitalok elkerülése, továbbá a rendszeres testmozgás csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát, akár 40%-kal.
A több mint 12.000 tagot számláló szervezet; a Physicians Committee for Responsible Medicine fenntartja azt az álláspontot, miszerint a növényi alapú étrend kulcsfontosságú tényezője a hosszú távú, egészséges életnek. A legjobb módja a szívbetegségek, a 2-es típusú cukorbetegség és a rák megelőzésének, illetve a korai elhalálozás megakadályozásának.
Dr. Neal Barnard kitüntetést kapott a Medical Society-től a Columbiában végzett munkájáért, mivel betegségeket sikerült az étrendben eszközölt változtatásokkal megelőznie a páciensei körében.
2017-ben megjelent könyvében, a Sajt-csapdában (Cheese Trap) Barnard kifejtette, hogy a sajt utáni sóvárgás hasonló a függőséghez.
A Forbes riportja szerint pedig a sajt egy olyan fehérjét tartalmaz (a kazeint), amelyben megtalálható a kazomorfin. Ez egy opiod peptid, amely ugyanazokra a receptorokra hat az agyban, mint a narkotikumok.
Ezek az opiodok ugyanazokhoz az agyi receptorokhoz kapcsolódnak, mint amelyekhez a heroin és a morfium. Nem annyira erősek, mint az előbb felsorolt drogok, de pont annyira hatásosak, hogy vágyakozz utánuk. Még akkor is, ha rájössz, hogy ez nem a legjobb az egészségednek.
– írta Barnard.
Egészségtelen a hús és a sajt?
Már az állami vezetőség is kezdi felismerni a növényi étrend fontosságát. A tejtermékek és a hús régebben fontos helyet foglalt el az egészségesnek gondolt étrendben, azonban Kanada most kiadott étkezési irányelvei majdnem teljesen vegán.
Sokkal több növényi fehérjét ajánl, mint húst, halat, sajtot vagy tojást. A kanadai kormány emellett 153 millió dollárt fektetett be növényi termékeket előállító vállalatokba.
Tekintsünk el attól, ahogy az állati eredetű termékek károsítják az egészségünket.
A nagyüzemi állattartás környezetszennyező módszerei enélkül is ártalmasak az emberi egészségre.
Az EWG kutatása szerint, mikor az állati eredetű ürülék lebomlik, akkor a következő anyagok szabadulnak fel; a por, szmog, különböző szagok és mérgező gázok: ammónia és hidrogén-szulfid. Ezek nem csak rontják a levegő minőségét, de asztmát, viszketést és szédülést okoznak azoknál a munkásoknál, akik ilyen környezetben dolgoznak, vagy a környéken élőknél.
Azoknál az embereknél, akik nagyüzemi állattelep mellett élnek, megnövekszik a kockázata a cukorbetegségnek, a szívbetegségnek, az idegrendszeri rendellenességnek, születési rendellenességeknek, illetve az ilyen környezet befolyásolhatja a gyermekek agyának fejlődését.
Marha és sajt vs. növényi fehérje
A környezetvédelmi munkacsoport azt is kifejtette, hogy a kérődzők számára sokkal energiadúsabb takarmány szükséges adni, mint a disznóknak vagy csirkéknek. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a sajtnak és a marhahúsnak nagyobb ökológiai lábnyoma, mint más állati eredetű termékeknek.
A marhahús előállítása több, mint kétszer annyi üvegházhatású gázt eredményez, mint amennyi a disznóhús, vagy a csirke előállításánál keletkezik, és 13-szor annyit, mint amennyit olyan növényi fehérjék termelése bocsát ki, mint a bab, lencse vagy a tofu.
A marhahús és a sajt más módon is hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátáshoz; a takarmány termelése, feldolgozása és állatoknak történő szállítása által. Ez alapjában véve több erőforrást igényel (vizet, földterületet), mint a közvetlenül embernek adott növényi alapú élelmiszer előállítása.
Az élelmiszer pazarlás is szerepet játszik:
„A kibocsátás jelentős mennyisége származik abból az élelmiszerből, amelyet végül kidobnak – hiszen ezt is kezelni kellett műtrágyával, növényvédővel és az előállítása, szállítása is terhelte a környezetet.”
– fejtette ki az EWG.
A marhahús és a sajt termelése hogyan viszonyul a növénytermesztéshez környezeti szempontból? A Loma Linda Egyetem egy tanulmánya rávilágított, hogy amennyiben a babot és a marhahús előállítását hasonlítjuk össze, akkor 1 egységi növényi fehérje termelése huszadannyi földterületet igényel, mint 1 egységnyi állati eredetű fehérje előállítása.
A marhatenyésztés ezenfelül több vizet igényel, hiszen nem csak az állatok számára szükséges az ivóvízellátás, de a nekik előállított takarmány számára is. A vesebab előállítása tizedannyi vizet igényel, mint a marhahúsé.
Érdekes, hogy a rövidebb zuhanyzási időt sokszor megemlítik, mikor az ivóvízzel való sáfárkodásról esik szó, az állati eredetű termékek mellőzését viszont egyszer sem. Pedig a fürdővíz mennyiségének csökkentése elhanyagolható hatással bír ahhoz képest, mikor valaki vegán vagy vegetáriánus életmódra vált.
Fél kiló marhahús előállítása 6800 liter vizet igényel. Az Ecowatch szerint másfél kiló marhahús vagy 10 db hamburger előállítása annyi vizet vesz igénybe, amennyivel egy ember egy egész évig tudna zuhanyozni. A hús elhagyása akár 60 százalékkal is csökkentheti a vízfogyasztásodat.
A sajtról kevesebb kutatás készült. A Wisconsin Egyetem kutatása szerint (Understand the Carbon Footprint of Cheese) 5kg tejből tudnak előállítani 0.5 kg sajtot.
„A tejet a tehénből nyered, aki nagy mennyiségű metánt bocsát ki, amely 25-ször károsabb a globális felmelegedés szempontjából, mint a széndioxid.”
–nyilatkozta Kari Hamerschlag, az EWG elemzője.
„Ehhez még hozzájön az a metán és nitrogén-dioxid, amely a trágyából származik. Plusz a takarmány, amellyel eteted a jószágot; legyen az kukorica, lucerna vagy más növény. Ezeknek is megvan a maguk ökológiai lábnyoma.”
Ez a kibocsátás azelőtt keletkezik, hogy a tejből sajt lenne. Minél öregebb a sajt, annál több üvegházhatású gázt bocsát ki. Grist szerint a kecskesajt és a tehéntejből készült sajtnak ugyanolyan hatása van, azonban a juhtejből készült sajt előállításának van a legnagyobb ökológiai lábnyoma.
Az Élelem és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) kutatást indított a tejipar által kibocsátott üvegházhatású gázokról.
Ebben megemlítették, hogy a sajt minden más tejterméknél több üvegházhatású gázt bocsát ki, főként az erjedési folyamat miatt. A tejipar az üvegházhatású gázok kibocsátásának 4 százalékáért felel.
Egy másik kutatás szerint a marhák felnevelése 10-szer annyi erőforrást igényel, mint a baromfi- vagy sertéstartás. Ez arra is kitért, hogy a marhahús előállítása 28-szor több földet, 6-szor több műtrágyát és 11-szer több vizet igényel, mint a többi élelmiszerforrás.
Emellett pedig ötször annyi üvegházhatású gázt bocsát ki. Az olyan növényi alapú élelmiszerek előállítása, mint a rizs, burgonya vagy búza, fele-, vagy hatodannyi energiát sem igényelnek.
Melyik étrend a fenntarthatóbb?
Tartalmazhat egy fenntartható diéta húst? Egy 2014-es Climatic Health-ben publikált elemzés szerint, ahol a peszketáriánus, vegetáriánus, vegán és húsevő étrendet vizsgálták, arra jutottak, hogy a vegán étrend jár a legkevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával.
Még azok a húsevők is nagyobb mértékben járultak hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásához, akik kevés húst fogyasztottak: 50 grammot naponta, ami pár szelet felvágottnak felel meg. Náluk jobban teljesítettek a vegetáriánusok, azonban a vegán étrend követése jelentette a legkisebb környezeti terhelést.
A húsevők étrendjéhez szükséges ételek előállítása közben átlagosan 50-54 százalékkal több szén-dioxid keletkezik, mint a vegetáriánus ételek előállítása közben, és 90-102 százalékkal több, mint a tisztán növényi étrend ételeinél.
Azonban a növényi ételek sem mentesek a környezeti terheléstől. Az EWG szerint a legtöbb üvegházhatású gáz a szállításkor keletkezik. A helyben termesztett idényzöldségek és gyümölcsök vásárlása nagyban csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét; egyénenként 10-30 százalékkal is. Ez főleg a vásárolt növény típusától függ.
Összehasonlításképpen: amennyiben helyben nevelt marhából származó húst veszünk, az csupán 1-3 százalékkal csökkenti az előbb említett mutatót.
Az Environmental Research folyóiratban publikált kutatás szerint, az sem ideális, ha fűvel etetett marhát választunk a takarmánnyal etetett jószággal szemben. Hiába létezik az a mítosz, miszerint ez fenntarthatóbb a bolygó szempontjából, nincs elegendő földterület, amin legelőt tudnánk biztosítani a szarvasmarha állomány számára.
Fenntartható alternatívák a marha és a sajt helyett?
Bár a húsra és a tejtermékekre a nyugati étrend építőköveiként gondolunk, egyre nagyobb figyelem irányul arra, hogy ez miként teszi tönkre a bolygónkat és az egészségünket. Emiatt rengetegen fordulnak el az állati eredetű termékektől, amely hatására vegán termékek is megjelentek a piacon.
A növényi alapú termékek eladása 3,7 milliárd dollár értékű volt az USA-ban 2017-ben a Good Food adatai szerint.
Egy hasonló jelentést adott ki a Plant Based Foods Association, amely szerint a növényi termékek eladásának aránya megnövekedett; 2017-re 8 százalékkal emelkedett az előző évhez képest.
A vegán húspótlók és sajtok is sokkal népszerűbbek lettek, már Magyarországon is egyre több kifejezetten vegán termék érhető el, ám a teljes értékű növényi étrend a legegészségesebb.
