Nincs időd olvasni? Hallgasd meg a cikket:

Ha lassú az internetkapcsolatod, akár 10 mp-ig is tölthet.

 

Három elmélet ismeretes, mely az evolúció és az étrend közötti kapcsolatra adja meg a válaszokat. Az első szerint az emberi szervezet az elmúlt 10.000 év alatt alkalmazkodott a mezőgazdasági forradalom termékeihez.

A második, a paleo felfogás hívei ezzel szemben nem fogyasztanak semmilyen modern élelmiszeripari terméket, és vallják, hogy az őskori, sovány húsokon alapuló étrenden működik a legjobban szervezetünk.

Azonban ennél is tovább mehetünk az időben, hiszen az elmúlt 200.000 év még mindig csak az utolsó 1%-át képviseli annak a több, mint 20 millió évnek, ami alatt majomőseinkből kifejlődött a mai ember.

Az emberiséget valóban formáló évek alatt, mely létezésünk 90%-át fedi le, a táplálkozási igényeink egy olyan ősi múltat tükröztek, amiben többnyire leveleket, virágokat és gyümölcsöket fogyasztottunk, együtt pár bogárral, köszönhetően a földes, kukacos almáknak, melyek B12 vitamin igényünket is biztosították.

A viszonyítási alap tehát változó, attól függ, meddig nyúlunk vissza időben, de a múlt az elméleteken túl kevés tudományos bizonyossággal szolgál. Legalábbis nem elég kielégítővel.

Forduljunk inkább a tudományos magyarázathoz!

Az ősember fejlődése a legjobb példa a vegán étrend hatékonyságára

Ezért egy, a fentiektől eltérő megközelítés, mely a múlt helyett a jelenre – azaz legközelebbi élő hozzátartozóink étkezésére – koncentrál, nagyobb eséllyel ad választ a modern ember számára legjobb étrend tekintetében.

Ez a nézet magyarázattal szolgál arra, hogy a gyümölcsök és a zöldségek miért nem csak jók, hanem egyenesen létfontosságúak számunkra.

Mi azon kevés fajok egyike vagyunk, amely olyan mértékben a növényi táplálkozáshoz igazodott, hogy valójában a halálunkat okozhatja, ha nem eszünk gyümölcsöket és zöldségeket, a C-vitamin hiány által kiváltott betegségek miatt.

A legtöbb állat megtermeli saját C-vitamin szükségletét, azonban a mi szervezetünk úgy lett „ kitalálva”, hogy ne pazarolja erre az energiát, hanem fákon csüngve igazi C-vitamin bombákat, gyümölcsöt és zöldséget együnk egész nap.

Valószínűleg nem véletlen, hogy más emlősök (mint a tengerimalacok, néhány nyúlfajta és denevér), melyek nem képesek saját C-vitamin szintézisre – hasonlóan majomelődeinkhez -, mindannyian növényevők.

Az elődeink még a kőkorszak alatt is megközelítőleg tízszer több C-vitaminhoz jutottak, mint a mai ember, melyet rehidratált őskori székletmaradványokon végzett vizsgálatok bizonyítanak.

Továbbá tízszer annyi élelmi rostot fogyasztottak, mint a modern ember.  A kérdés az, hogy ez a hihetetlenül magas tápérték egyszerűen csak elkerülhetetlen velejárója a teljes értékű növényi étrendnek, vagy kifejezetten ezeket a tápanyagokat igényli szervezetünk, mert szerepük van olyan alapvető biológiai funkciókban, mint pl. az antioxidáns védelem?

A növényi étrend “pozitív mellékhatásai”

Növényevő emberiség - Az őseink étrendje

A növények antioxidánsokat állítanak elő, hogy megvédjék saját szervezetüket a szabad gyökök ellen.

Az emberi testnek ugyanígy meg kell védenie magát az azonos típusú oxidánsokkal, szabad gyökökkel szemben. Éppen ezért mi is kifejlesztettünk egy sor hasznos antioxidáns enzimet, melyek elég hatékonyan végzik munkájukat, de nem tévedhetetlenek.

A szabad gyökök lyukakat üthetnek védekezőrendszerünkön, és károkat okozhatnak, melyek az életkorral együtt halmozódnak, ami számos betegséghez és végső soron halálos következményhez vezet. De itt jönnek képbe a növények!

A növényi alapú, antioxidánsban gazdag ételek eredetileg étrendünk fő részét alkották hosszú évekig, ezért nem volt szükségünk nagy antioxidánskészlet kifejlesztésére. Elegendő gyümölcsöt és zöldséget vettünk magunkhoz, rábízva a növényekre a C-vitamin előállító munkát.

Viszont a növényeket mankóként használva kisebb volt a nyomás védekezőrendszerünk további evolúciós fejlődésére, azaz függővé váltunk attól, hogy mindig elegendő növényi táplálékkal lássuk el testünket. Amennyiben nem így teszünk, annak súlyos egészségügyi következményei lehetnek.

Hol maradnak a szénhidrátok?

Az ősember evett-e szénhidrátot

A kőkorszak alatt sem jelentett problémát ezt biztosítani. Csak a közelmúlt során kezdtük kihagyni étkezésünkből a teljes értékű növényi ételeket.

Még a mai paleo és alacsony szénhidrát-tartalmú diéták követői is több zöldséget fogyasztanak, mint azok, akik hagyományos nyugati étrendet követnek. Az a felfogás él az alacsony szénhidrát-tartalmú diétát követőkről, hogy a bevitel három fő élelmiszercsoportra koncentrálódik: marhahús, vaj és szalonna.

Azonban ez csupán egy kisebb része az étrendnek. Jóval nagyobb részt tesznek ki a saláták, zöldségek.

Ha az emberek úgy  akarják megszorítani szénhidrátbevitelüket, hogy a bevitt “feldolgozott ipari szemetet” zöldségekre cserélik, az nem gond. Az állati eredetű élelmiszerekre való áttérés már inkább aggasztó.

Az állati zsírt és proteint tartalmazó, alacsony szénhidráttartalmú étrendhez való nagyobb ragaszkodás magasabb halálozási aránnyal párosul.

A paleo étrend javára írható egyetlen jó pont mindazonáltal, hogy az egészséget és a hosszú élettartamot támogató növényi ételeken alapul, bár a teljes értékű növényi étrend vegánként normalizálódik legjobban.


Felhasznált források:

 


 

Oszd meg - 1 kattintás!
Rea

Rea

Publicista, közgazdász, marketinges
Rea vagyok, közgazdász és marketinges. Gyerekkorom óta ösztönösen kerültem a húst, majd 7 éve száműztem, mikor megismerkedtem a nyers vegán étrenddel. Ez elindított egy egészségesebb, tudatosabb életmód irányába, majd 2018. januárjától teljes értékű, olajmentes vegán étrendre tértem át és szerelmese lettem a növényi alapú táplálkozástudománynak. Ennek eredménye a közérzetemen kívül kilókban is mérhető. Az pedig csak bónusz, hogy egészségesen étkezve az állatoknak és a bolygónknak sem ártok. Hiszem, hogy a marketingnek és a megfelelő kommunikációs eszközöknek óriási szerepe van a hiteles információk átadásában. Ezért örülök, hogy a prove.hu csapat tagjaként ismereteimmel egy olyan nemes célt támogathatok, mint a vegán életmód népszerűsítése.