Nyulak, rókák és nyestkutyák mozdulatlanul fekszenek apró ketrecekbe bezsúfolva.
A lábuk tele a ketrec durva rácsai által okozott sebekkel, az izmaik sorvadtak a mozgáshiánytól. Ezek az állatok rövidke életük egészét ipartelepeken, raktárakban vagy kültéri ketrecekben töltik.
A rossz minőségű táp, amivel etetik őket, épp csak a túlélésükre elég. Ők a szőrmekereskedelem láthatatlan áldozatai, akiket a divatért ölnek meg.
Mit tenne egy állatbarát?
Mivel a legtöbb ember tisztában van vele, milyen kegyetlen a szőrmeipar, legtöbbjük ha ilyesmi ruházatot szeretne, egyértelműen műszőrmét vásárol — szakértők szerint azonban ezek a termékek sokszor valódi szőrméből készülnek, így akaratlanul is olyan cégeket támogathatunk, akik állatokat ölnek.
Régóta fennálló probléma, hogy a fogyasztóknak műszőrmeként igazi szőrmét adnak el. PJ Smith, a Humane Society of the United States divatstratégiai igazgatója szerint a ruházati címkéken sokszor helytelenül tüntetik fel, tartalmaznak-e valódi szőrmét vagy sem, ami megnehezíti azok helyzetét, akik az ilyen ruhadarabokat el szeretnék kerülni. Smith hozzátette, hogy ezáltal persze a boltoknak is nehéz ténylegesen mű szőrméből készült termékeket árusítania.
Több, mint tíz éve küzdünk ez ellen a probléma ellen.
– mondta Smith egy interjújában.
Az Egyesült Államokban sokáig létezett egy jogi kiskapu, miszerint a 150 dollárnál kisebb értékű termékek esetében nem kellett feltüntetni, tartalmaz-e valódi szőrmét vagy sem. [2010 óta ez már nem legális, egy új, a szőrme egyértelmű feltüntetését célzó törvény miatt.] […] Rendszeres minőségellenőrzés hiányában azonban a viszonteladóknak sokszor csak találgatnak a műszőrmét tartalmazó ruhadarabok valódi összetételét illetően, és ez sokszor sajnos nem vezet jóra.
A Humane Society International (Nemzetközi Humánus Társaság) sok évnyi nyomozói munkája során több olyan esetre is fényt derített, amelyben divatmárkák “szőrmementes” termékekkel verték át vásárlóikat. A vizsgálatot vezető szervezeti tagok az eljárás során több, mesterséges anyagösszetételűként feltüntetett terméket – kesztyűket, sapkákat és cipőket – vásároltak fel, amelyekről több esetben is kiderült az elemzés során, hogy nyúlszőrt, sőt, macskaszőrt is tartalmaznak – egy népszerű brit divatmárka, a Missguided bizonyos termékei is ezek között voltak.
2010-ben az akkori amerikai elnök, Barack Obama aláírta a törvényjavaslatot, amely kötelezi a divatmárkákat a szőrmét tartalmazó termékek illetve a származási hely egyértelmű feltüntetésére. Ennek ellenére az Amerikai Humánus Társaság még 2016-ban is leplezett le több céget, amik műszőrmeként adtak el olyan termékeket, amelyek tartalmaztak prérifarkasoktól, nyulaktól és nyestkutyáktól származó szőrmét – ezek között olyan nagy nevek is voltak, mint az Amazon, a Kohl’s, a Neiman Marcus és a Nordstrom.
Idén is történtek hasonló esetek
Nemrég az Amazon és a TK Maxx vásárlói jelezték, úgy gyanítják, hogy a műszőrmeként vásárolt ruhadarabjaik valódi szőrmét tartalmaznak, és igazuk volt. A nyestkutya-szőrméket valószínűleg Kínából szállították, ahol a szőrmetenyésztés virágzó iparág, és ezért minden évben rengeteg állat a halálával fizet.
Hogyan bizonyosodhatunk tehát meg róla, hogy a ruháink valóban szőrmementesek? Smith szerint több módszer is van rá.
A legbiztosabb jele annak, hogy a műszőrme valóban mű, hogy a szőr alatti anyagon varrás látható, ahol a “szőrszálakat” felvarrták. A valódi szőrmét ki lehet szúrni úgy is, ha megnézzük a “szőrmetincsek” végét. Ha egészen elvékonyodnak – szinte mint egy tűvég -, akkor valószínűleg igazi szőrmével van dolgunk.
Smith szerint, ha bizonytalanok vagyunk, jobb nem megvenni a terméket.
Azzal tud leginkább segíteni, aki szeretné, ha a szőrmeipar végleg megszűnne, hogy nem támogat olyan cégeket, amelyek a bundás állatok kizsákmányolásából profitálnak. Amennyiben nem biztos benne, hogy egy adott cég “szőrmementes” vagy sem, akkor kérdezzen, és ha nem biztos benne, hogy egy termék mű- vagy valódi szőrmét tartalmaz, inkább ne vegye meg. Ezzel hozzájárul, hogy a divattervezők ne használjanak, a boltok ne adjanak el, a divatbloggerek pedig ne népszerűsítsenek szőrmével készült ruhákat.
Ha elítéled a szőrmeipart, talán érdemes megfontolnod, hogy bojkottálj más állathasználatot is; például válts növényi étrendre, hogy ne szenvedjenek állatok milliárdjai a hús-, tej- és tojásiparban.
A Prove.hu segít megérteni a vegán filozófiát.
Domján Flóra környezetgazdálkodás szakon szerzett diplomát 2021 januárjában. A legfontosabb értéknek az empátiát tartja, éppúgy az állatok és az élővilág iránt, mint az emberek felé. Hisz benne, hogy egyre többen rájövünk: a hús ára egy élet elvétele, és az élet szeretetének, az együttérzésnek, a közös társadalmi értékeinknek minden élőre ki kell terjednie. Ezt az üzenetet minél hitelesebben igyekszik képviselni az írásaiban, az aktivizmusban és a mindennapokban is.