Indiának nem egyszerű a kígyókkal való viszonya. Több ezer ember hal meg kígyómarástól minden egyes évben, éppen ezért bizonyos régiókban félnek a tőlük, vagy megvetik őket. Ezzel szemben az indiai kultúra és vallás nagyra becsüli, és ünnepli a kígyókat.
Az egyik legfőbb hindu istenséget, Shivát általában egy királykobrával a nyaka körül ábrázolják. Krishna pedig a következőt mondta;
„A kígyók közül én vagyok Ananta”. (Ananta a végtelen égi kígyó, aki a teremtés vizén nyugszik – a szerk.)
A buddhizmusban, amelynek bölcsője India, látható a kígyók királyának, Mucalindának az ábrázolása, aki csuklyáját Buddha fölé is kiterjeszti, hogy védelmezze őt a természeti elemektől, és segítse őt abban, hogy elérje a megvilágosodást.
Nagyon eltérő nézeteket vallanak a kígyókról a nyugati emberek is. Sokunk elsőként egy rajzfilm vagy filmrészlet által nyerhetett betekintést az indiai mindennapokba, ahol egy kígyóbűvölőt láttunk egy furulyával, kosárral és egy táncoló kobrával.
A fuvolázó – aki törökülésben ül, valamint turbánt és köpönyeget visel -, olyan gyönyörű hipnotikus hangot ad ki, amely csábításának még a leghalálosabb kígyó sem tud ellenállni.
Sokan később felismertük, hogy a kígyók gyakorlatilag süketek, így nem a zenére reagálnak, hanem a kígyóbűvölő mozgására, amelyet potenciális veszélyként értelmeznek. Megdöbbentő a felfedezés, hogy ezek az állatok mennyire embertelen bánásmódot kénytelenek elviselni, a rövid életüket egy apró sötét kosárban élik, haláluk pedig korai (a természetes élettartamukhoz képest) és fájdalmas.
A kígyóbűvölésben nincs semmi elbűvölő
A folyamat a vadon élő kígyók orvvadászatával kezdődik. Bár a bűvölőknek többnyire számos kígyójuk van, ezek általában különböző fajok, mégis az indiai kobra a legnépszerűbb.
Ezt a látványos és fenyegető csuklyájának köszönheti, illetve annak, hogy a mérgező harapásuk okozta halálos veszély miatt bátrabbnak tűnik a kígyóbűvölő. Ennek ellenére a bűvölő még sincs veszélynek kitéve. Ez egy színjáték csupán.
Mire a kobra készen áll arra, hogy „elbűvöljék”, addigra olyan mértékben megkínozták és megcsonkították, hogy még magát sem tudja megvédeni.
A méregfogait kitépték vagy széttörték, és a méregmirigyeit pedig kivéséssel, vagy kiszakítással tették ártalmatlanná. Ezekkel a kegyetlen módszerekkel nem csupán a kígyó védekezőképességeit teszik tönkre, hanem ezzel együtt az az adottsága is elveszik, amely a táplálkozáshoz és az emésztéshez elengedhetetlen. Lényegében ezzel az állatot elhúzódó kínhalálra ítélték.
Ezeket a kígyókat – akik miután néhányszor ámulatra bírták a közönséget pár pénzérméért –, félredobják meghalni, és a kígyóbűvölő egy következő példányt keres a gyűjteményébe. A nem mérgező kígyókat sem kímélik meg: az ő szájukat összevarrják, így ebben az esetben is elkerülhetetlenné válik a lassú éhhalál.
Kegyetlen és illegális
Az ország 1972 óta létező törvénye, amely a vadon élő állatokat védelméről szól, kiterjed a kígyók, tigrisek, elefántok és medvék oltalmazására. Az indiai kobra védelmét – mint a legtöbb kígyóét – a törvény második paragrafusának második fele határozza meg (míg a tigrisek az ázsiai elefántok a törvény első paragrafusának hatálya alá tartoznak, így nagyobb védelemben részesülnek).
A törvény értelmében egy indiai kobra megölése ugyan büntetendő cselekedet, azonban a valóságban ez nem elegendő. A városi negyedekben megtalált indiai kobrákat majdnem minden esetben meggyilkolták, ennek ellenére a büntetés ritka, még vádat sem emelnek a tettesek ellen.
Az „On the green planet” nevű egyesület megoldást keres a problémára, ennek eredményeként egy 24 órás hüllőket mentő szolgálatot hoztak létre a nagyobb városokban, mint Delhi és Agra. Bárki, aki kígyót talál az otthonában, a munkahelyén vagy a motorbiciklijében (igen, már erre is volt példa) felhívhatja a Wildlife SOS vonalát, amely díjtalanul elszállítja a hüllőket.
Ez a szolgáltatás rövid távon a kígyók, illetve az emberek is biztonságának megóvása érdekében jött létre. Hosszú távon azonban a vadon élő populációra is jó hatást gyakorol.
Amennyiben az állatorvosok egészségesnek találják az elfogott kígyókat, akkor a szervezet visszaviszi őket a vadonba, hogy szabadon engedje a hüllőket távol a szennyezéstől és a nagyvárosok veszélyeitől.
Ez az emberek számára is kifizetődő; a hat év alatt Wildlife SOS által Delhiben elfogott kétezer kígyó harmada volt mérgező. A túlnyomó többségük indiai kobra, kisebb százalékuk csíkos ázsiai mérgeskígyó, még kisebb hányaduk vipera volt.
A potenciálisan halálos kígyók megmentése és lakott területekről való eltávolítása nem egyszerű, és nem is túl vonzó feladat. Megtalálni a megfelelő embereket a megfelelő tudással és tapasztalattal igazi kihívást jelent.
Nem feltétlen rossz emberek, inkább áldozatok
Ahhoz, hogy a szervezet be tudja tölteni a megüresedett álláshelyeket, a kígyókkal foglalkozó munkatársakat a legkülönfélébb helyekről toborozza; egyetemekről vagy más képzésekről, és akármilyen hihetetlennek is tűnik; az utcán tevékenykedő kígyóbűvölők soraiból. Bár elítélendő a foglalkozásuk, de sokan keresnek megváltást, hogy más módszerekkel tudják etetni a családjukat. A szervezet tagjai hisznek a második esélyben, ezért összedolgoznak.
Ahol ilyen módszerekhez folyamodnak a létfenntartás érdekében, ott a közösség szenved a szegénységtől, továbbá magas az írástudatlanok aránya. Milyen haszna származna az állatoknak abból, ha ezeket az embereket bebörtönöznénk? Korlátozott lehetőségeik miatt szabadlábra kerülésük esetén is ugyanezt a tevékenységet folytatnák.
A szervezet tagjai számtalan kígyóbűvölővel találkoztak, akiket őszinte örömmel töltött el az a lehetőség, hogy mostantól segíthet az állatokon ahelyett, hogy bántalmazza őket, emellett pedig hihetetlen tapasztalattal rendelkezett a kígyókkal való bánásmódban.
Az eredmény nagyszerű a közösségnek, hiszen ez azt jelenti, hogy kevesebb kígyóbűvölő fog ártatlan állatokat bántalmazni az utcákon.
Jelenleg ebben merül ki a szervezet tevékenysége, amely folyamatosan kutat új megoldások után, hogy orvosolja a felmerülő problémákat.
Teszek a kígyóbűvölés ellen!
Lássuk, mit tehetsz te:
- Ha más országokba látogatsz (pl: India), soha ne támogasd a kígyóbűvölést, vagy a szórakoztatásnak olyan módját, amely állatok kihasználásán alapszik
- Ne fizess állatok szerepeltetéséért, hiszen ez csak erősíti a színfalak mögötti brutalitást. Elősegíti az orvvadászatot és a vadon élő állatok birtoklását, illetve támogatja azokat az iparágakat, amelyek mások szenvedéséből várnak profitot
A kígyóbűvölés nem varázslat, nem bátor tett, és főleg nem elbűvölő cselekedet. Egész egyszerűen egy kegyetlen eszköz arra, hogy egyesek pénzt keressenek az orvvadászatból és ártatlan állatok nyomorúságából, szenvedéséből.
Sajnos sokat kell dolgoznunk ahhoz, hogy a kígyókat az emberek szemében szerethetővé tegyük. Nem igazán ölelgetni való kedvencek, de akkor is több száz éve hamisan rágalmazza őket a nyugati kultúra. A kígyók lenyűgöző, gyönyörű és magával ragadó lények, akik éppúgy érdemesek az empátiára, mint más fajok.
