Mit sem ér a csúcstechnológiás hűtőrendszer, ha egyetlen extrém meleg nap is elegendő ahhoz, hogy visszaessen a tejtermelés. Egy új kutatás szerint a szélsőségesen meleg napok miatt kialakuló hőstressz negatívan hat a tejelő tehenekre, ami a tejtermelés elhúzódásához és csökkenéséhez vezet – számolt be róla az Euronews.
A Science Advances folyóiratában nemrég publikált tanulmány kimutatta, hogy a fejlett hűtési technológiák ellenére a klímaváltozás okozta extrém hőhullámok egyre komolyabb kihívást jelentenek a tejtermelők számára. Noha a kutatás csak az izraeli tejipart vizsgálta, a csökkenő tejhozam nem csupán közel-keleti probléma.
Izrael a tejipar fellegvára
Bár Izraelt tartják a világ leginnovatívabb tejtermelő országának, a korszerű szellőztető- és öntözőrendszerek sem tudják teljes mértékben ellensúlyozni a legforróbb napok okozta veszteségeket.
Még a legmodernebb technológiával és erőforrásokkal rendelkező gazdaságok sem tudnak kellőképpen alkalmazkodni az éghajlatváltozáshoz
– mondta Eyal Frank, a kutatás társszerzője.
A kutatócsoport 12 éven keresztül több mint 130 ezer tehenet monitorozott. A részletes tanulmánynak köszönhetően a kutatók megállapították azt a hőmérsékleti küszöbértéket, amely fölött a tejhozam meredeken csökkenni kezd.
Fullasztó gőzfürdőbe zárva
A kutatás eredményeit a környezet nedves hőmérsékleti értékeinek változásával hozták összefüggésbe. A mérés során ez az érték a levegő páratartalmát is számításba veszi. Ha a nedves hőmérséklet 26 Celsius-fokra emelkedik, a tejhozam drasztikusan csökkenni kezd. Ilyen fülledt körülmények között – amelyeket a kutatók gőzfürdőhöz hasonlítottak – a teheneknek több, mint tíz nap kellett a teljes felépüléshez.
Magas beruházási költségek ide vagy oda, még a leginnovatívabb hűtési megoldások sem tudták maradéktalanul enyhíteni a veszteségeket:
- 20 Celsius-fokos nedves hőmérsékleti értéknél 50 százalék veszteségcsökkenést,
- 24 Celsius-fokos nedves hőmérsékleti értéknél már csak 40 százalék veszteségcsökkenést jegyeztek.
Jön a tejválság?
Az izraeli kutatások eredménye alapján a világ 10 legnagyobb tejtermelő országára készítettek jövőbeli előrejelzést. Eszerint további beruházások nélkül 2050-re a globális napi tejhozam akár 4 százalékkal is visszaeshet. Brazíliában, Pakisztánban és Indiában még súlyosabb visszaesést jósolnak.
A hőstressz nem kizárólag a gazdasági szempontból fontos végtermékre van hatással, hanem jelentős mértékben befolyásolja a szarvasmarhák egészségi állapotát és viselkedését is. A termékenység romlása mellett megnő a vetélések gyakorisága, és az állatok fogékonyabbá válnak a különféle megbetegedésekre is.
A szélsőséges időjárás nemcsak a tejipart hozza nehéz helyzetbe, hanem kedvenc termékeink is veszélybe kerülnek. A kávé, a kakaó és a banán termesztése is egyre nagyobb kihívások elébe néz, a hőség, az áradások és az elszegényedett termőtalaj miatt.
Claire Palandri, a kutatás vezetője szerint a jövőben önmagában a hűtőrendszerek fejlesztése nem elegendő a károk mérséklésére – ennél átfogóbb reformokra van szükség. Különösen fontos lenne a telepek állatjóléti elvek mentén történő átalakítása, valamint az alacsony jövedelmű országok célzott, politikai eszközökkel történő támogatása.
