A törökországi kóbor kutyák számának csökkentésére tavaly fogadott el a parlament törvényt, ám sok önkormányzat eddig nem tett ennek eleget. Ezt elégelte meg most a török kormány, miután egy kóbor kutyafalka támadásába belehalt egy kétéves kislány.
Ígéretet tett Ali Yerlikaya török belügyminiszter arra, hogy az ország egészében érvényt szerez egy tavaly elfogadott törvénynek. Ez a bizonyos törvény a kóbor kutyák számának csökkentését célozza. A politikus azt követően tartja halaszthatatlannak a határozott fellépést, hogy egy kétéves gyerek halt bele kóbor kutyák támadásába a közép-törökországi Konyában.
A kislány halála miatt büntetőeljárás indult, az önkormányzati dolgozók pedig elkezdték begyűjteni a városban a kóbor kutyákat. Az ügyben Recep Tayyip Erdogan török elnök is felszólalt: azt mondta, hogy a kormány „határozott lépéseket tesz a törvény végrehajtása érdekében” – idézi a Euronews.
Friss – és függetlennek tekinthető – adat a törökországi kóbor kutyák számát illetően nem került nyilvánosságra a közelmúltban. Annyit lehet tudni, hogy egy 2022-es közleményében a mezőgazdasági és erdészeti minisztérium mintegy 10 millióra becsülte az országban élő kóbor kutyák számát. Ha ez valóban így van, az azt jelenti, hogy nagyjából minden nyolcadik törökországi lakosra jut egy kóbor kutya. A tisztségviselők azonban manapság már rendre három-négymillió kóbor kutyáról beszélnek.
A török parlament 2024 júliusában szigorított az utcán kóborló ebek befogására és ivartalanítására vonatkozó szabályokon. Az új előírások értelmében azokat a kutyákat, akiket 30 napon belül nem fogad örökbe senki, el kell altatni. Az agresszív, valamint a kezelhetetlennek tartott betegségben szenvedő kutyák pedig még ezt a türelmi időt sem kaphatják meg.
Az állatvédők más módszereket javasoltak
Még a parlamenti jóváhagyás előtt, júniusban több ezren vonultak az utcára Isztambulban, a törvényjavaslat ellen tüntetve. Az állami média azonban azzal érvelt, hogy a demonstrálók csak a kisebbséget képviselik. Ezek a sajtóorgánumok hangsúlyozták, egy kormányzati felmérés alapján a válaszadók 83,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a kóbor kutyák problémát jelentenek az országban. A Metropoll közvélemény-kutató cég aztán a kérdést pontosítva arra jutott, hogy a nyilatkozóknak mindössze 2,7 százaléka támogatja az eutanáziát.
Az állatvédők felidéztek egy több mint százéves kísérletet arra, hogyan kezelték akkor ugyanezt a problémát. 1910-ben 80 ezer kóbor kutyát száműztek egy Isztambul melletti szigetre, ahol az állatok étlen-szomjan, egymás torkának esve haltak meg.
Az Állatjogi Szövetség (HAYTAP) elnöke, Ahmet Kemal Senpolat szerint ezúttal is humánusabb megoldásra lenne szükség. Leszögezte, az elmúlt években átlagosan 260 ezer kutyát ivartalanítottak az országban évente, ez pedig egyértelműen nem elegendő ahhoz, hogy átütő hatást produkáljanak. A szervezet vezetője szerint kezdetnek elegendő lenne ezen az átlagon javítani.
Egyes önkormányzatok nem kezdtek kóbor kutyák utáni hajtóvadászatba
Bár a kóbor kutyák számának visszaszorítását célzó törvényt már több mint fél éve elfogadták Törökországban, az önkormányzati hatóságok ezt csak részben hajtották végre.
A jogszabály előírja az önkormányzatok számára, hogy begyűjtsék, és menhelyeken helyezzék el a kóbor kutyákat. A legnagyobb ellenzéki párt, a Köztársasági Néppárt (CHP) azonban már a törvény elfogadásakor ígéretet tett arra, hogy az általuk vezetett önkormányzatok nem tesznek eleget az új törvényben foglaltaknak. Ezt elégelte meg most a belügyminiszter.
Vagy ők végzik el ezt a munkát, vagy én élek majd a legteljesebb mértékben azzal a hatalommal, amelyet a törvény biztosít nekem
– jelentette ki.
