Egyre gyorsabb ütemben repedezik Grönland jégtakarója egy friss tanulmány szerint. A tudósok szerint ez egyértelműen aggasztó, a jelenséget egyesek azonban kiváló gazdasági lehetőségnek látják.
Minden eddiginél gyorsabb tempóban repedezik a grönlandi jégtakaró egy új, a Nature természettudományos szakfolyóiratban publikált tanulmány szerint. A jelenség a klímaváltozásra vezethető vissza.
A kutatók nagy felbontású kereskedelmi műholdfelvételek segítségével értékelték a jégtakarón 2016 és 2021 között keletkezett repedéseket. Arra jutottak, hogy a vizsgált időszakban ezek mérete és mélysége is jelentős mértékben növekedett.
Leginkább az lepett meg, hogy mindez milyen gyorsan történik. Egy korábbi tanulmány még évtizedes léptékű változásokról értekezett, most pedig már ötéves léptékről beszélhetünk
– idézi a The Guardian Tom Chudley-t, a Durhami Egyetem földrajztudományi oktatóját, a tanulmány vezető szerzőjét.
Grönlandon 1992 óta mintegy 14 milliméteres tengerszint-emelkedést regisztráltak. A tudósok szerint ez két különböző – mégis egy tőről fakadó – jelenségre vezethető vissza:
- a melegebb időjárás hatására fokozódik a jégolvadás,
- a melegebb óceáni hőmérséklet miatt pedig megnövekedett a jégáramlás az óceánban.
„Évek óta tudjuk, hogy a jégtakaró mozgása 1990 óta jelentősen felgyorsult, és ezt az óceánok felmelegedésének tudjuk be” – mondta Chudley. Hozzátette, abban bízik, hogy a kutatási módszerük, a műholdfelvételek alapján készített háromdimenziós felszíntérképek bevetése általánossá válhat tudományos berkekben. Szerinte ugyanis ezzel kiemelkedő eredményeket lehet elérni a tengerszint emelkedésének, a gleccserek olvadásának és mozgásának monitorozásában.
Ez a dinamikus instabilitás 2100-ig akár egyméteres, 2300-ig pedig tízméteres tengerszint-emelkedést is generálhat
– prognosztizálta. Jelezte, az emberiségnek elemi érdeke, hogy ezzel a tengerszint-emelkedéssel számoljon. Amennyire csak lehetséges, fékezni kell a jelenséget, de arra a forgatókönyvre is fel kell készülni, hogy alkalmazkodni kell hozzá.
Akad, aki Grönland jégtakarójának visszahúzódásában bízik
Nem mindenki szemléli azonban a grönlandi jégtakaró olvadását olyan aggodalommal, mint a tudósok. Bizonyos politikusok és gazdasági szereplők egyenesen a lehetőséget látják abban, hogy a klímaváltozás hatására egyre gyorsabban repedezik és olvad ez a jégtömeg.
Ennek oka, hogy Grönland jelentős földfelszín alatti tartalékokkal rendelkezik olyan fémekből, mint a lítium, a nióbium és a cirkónium, amelyeket az akkumulátorgyártás során használnak fel. Valamint ritkaföldfémek is megtalálhatók Grönlandon, amelyek a zöld energiára való átálláshoz lehetnek elengedhetetlenek.
Ezeknek az anyagoknak a kitermelése Grönland alapvető éghajlata és geológiai adottságai mellett kissé nehézkes. Nem véletlen, hogy jelenleg mindössze két aktív bánya működik a szigeten. Ahogy azonban a Grönland 80 százalékát borító jégtakaró olvad, egyre nagyobb figyelmet kap a Dánia társországaként, autonóm tartományként működő terület.
Számos bányavállalat és kormány meglátta már a jelenségben rejlő lehetőséget. Több ilyen jellegű projektet is elkaszált azonban már a helyi ellenállás. 2021-ben például Grönland parlamentje az uránbányászat betiltása és egy jelentős ritkaföldfém-bányászati projekt leállítása mellett is szavazott.
Mindezek fényében mindenesetre a legkevésbé sem meglepő esemény, hogy Donald Trump amerikai elnök már a januári beiktatása előtt kijelentette, Grönland megszerzése nemzeti érdek az Egyesült Államok számára. A „drill, baby, drill” szlogent gyakran hajtogató államfő fantáziáját pedig a jégtakaró alatti lítium-, nióbium-, cirkónium- és ritkaföldfém-tartalékokon kívül más is megmozgathatta. Az amerikai földtani intézet 2019-es becslései szerint Grönland akár 31 milliárd hordónyi kőolajat is rejthet.
Hogy ez mennyire fedi a valóságot, az egyébként erősen kérdéses. A közel ötvenévnyi kutatás során ugyanis nem találtak kőolajat, a kormány 2021-ben pedig környezetvédelmi aggályokra hivatkozva beszüntette a feltárásokat.
