A zajszennyezés hatására – egy friss tanulmány alapján úgy tűnik – már a tojásban is az átlagosnál lassabban növekednek a fiókák. Később pedig kevesebb utódot nevelnek fel, mint az életük kezdetén forgalmi zajoktól nem szenvedő fajtársaik.
Zajszennyezésről leginkább akkor hallunk, amikor az autópályák közelében lévő településeken panaszkodnak az állandó hangra. Időszakosan pedig a nyári fesztiválok idején ugorhatnak meg a zajszennyezéssel, az erre vonatkozó jogszabályi előírásokkal kapcsolatos Google-keresések.
Márpedig az emberi zajszennyezés az állatokat is érinti, a problémakört így ilyen aspektusból is meg kellene vizsgálni.
Egy közelmúltban a Science tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a városi forgalom hangjai már a tojásban visszafoghatják a fiókák növekedését. A zajszennyezés hosszú távú negatív hatást gyakorol az egészségükre és a szaporodásukra is.
A hangoknak sokkal erősebb és közvetlenebb hatása van a madarak fejlődésére, mint azt korábban gondoltuk. Bölcs dolog lenne többet tenni a zajszennyezés csökkentése érdekében
– idézi a The Guardian Mylene Mariette-et, az ausztrál Deakin Egyetem madárkommunikációs szakértőjét, aki a tanulmány társszerzője.
A kutatók azt már korábban is megállapították, hogy a zajszennyezés extra stressznek teszi ki a madarakat és megnehezíti közöttük a kommunikációt. A közelmúltban publikált tanulmány készítői azonban azt vizsgálták, befolyásolja-e a városi zaj a madarak fészkelési késztetését és a szülői gondoskodást.
A fiókaként elszenvedett zajszennyezés hatása tartós
A kutatók arra jutottak, hogy a városi zajoknak kitett madártojásokból közel 20 százalékkal kevesebb eséllyel keltek ki a fiókák. Akik pedig kikeltek, több mint 10 százalékkal kisebbek voltak azoknál a – velük egykorú – fajtársaiknál, akik a tojásban nem voltak kitéve zajszennyezésnek. A testtömegük is közel 15 százalékkal kisebb volt.
A tudósok azt tapasztalták, hogy a madarak, akik a tojásban is szenvedtek a zajszennyezéstől, később, amikor már nem voltak kitéve ennek, a hatásait akkor is érezték. Még négy évvel később, életük reproduktív fázisában is igaz volt ez: kevesebb mint feleannyi utódjuk született, mint fajtársaiknak.
Még magukat a kutatókat is meglepték a tapasztaltak. „Számítottunk bizonyos hatásokra, de nem ennyire erősekre” – fogalmazott Mariette.
Általában azt feltételezzük, hogy a nagyon fiatal madarak, különösen a még tojásban lévők, nagyon kevéssé vagy egyáltalán nem érzékenyek a hangokra. Ez a tanulmány azonban felhívja a figyelmet a zaj fejlődésre gyakorolt tartós negatív hatásainak lehetőségére
– mondta Robert Dooling, a Marylandi Egyetem állati hallásra specializálódott szakértője.
A kacsák is szenvednek az urbanizációtól
A természetes vizek közelében történő urbanizáció súlyos mértékben befolyásolja a kacsák fészkelését is, bár elsősorban nem zajszennyezés szempontjából.
„A víztől légvonalban 200-500 méteres távolságban költenek a tőkés récék, a Dunától pedig rendre olyan akadályok zárják el őket, amelyek a még röpképtelen fiókák számára végzetesek. Idesorolhatók például az utak és a villamossínek is, leeshetnek a csatornába, de gyakran használnak ezek a madarak tetőteraszokat is a fészkelésre, nem számolva azzal, hogy a kicsinyeik innen emberi segítség nélkül nem jutnak le élve. Normális esetben nem is költenének máshol, mint a földön, de a városi környezet ezen változtatott”
– nyilatkozta Kovács Klára, a Tollas Barát Madármentés alapítója a Prove-nak.
Szerinte a legjobb, amit az egyszerű járókelő tehet, ha kacsacsaládot lát a városi forgatagban, hogy mielőbb értesít egy madármentéssel foglalkozó szervezetet – akár a Tollas Barátot. A hozzáértők segítenek majd neki abban, milyen módon terelheti biztonságba a kacsacsaládot addig, amíg a helyszínre nem érkeznek.
