Az amazonasi régióban elért sikereket beárnyékolják a világ más tájain végzett pusztítások. Tavaly egy közel Svájc méretű terület tűnt el a Föld őserdeiből. Az erdőirtás mögött jellemzően mezőgazdasági érdekek állnak.
Egyaránt akadnak biztató és lehangoló eredmények a tavalyi erdőirtási mutatók terén. Az egyik legismertebb régióban, az Amazonas-medencében két ország, Brazília és Kolumbia is nagymértékben csökkentette a kivágott területek mértékét. Ezzel együtt viszont más országokban olyan ütemben megnövekedett az erdőpusztítás, hogy a teljes veszteség továbbra is elképesztő mértékű – írta meg a The Guardian. Tavaly közel 37.000 négyzetkilométernyi esőerdőt vágtak ki. Ez a terület Magyarország 40 százaléka, nem sokkal kisebb, mint Svájc vagy Hollandia.
A 2023. januárban hivatalba lépett brazil elnök, Lula da Silva egyik ígérete az erdőirtások mértékének drasztikus visszaszorítása volt. Lula beiktatását követően nem sokáig tétlenkedett, hamar elkezdte megvalósítani az ígéretét. Ennek eredményeként tavaly 36 százalékkal csökkent az erdőirtás mértéke az országban.
Brazília mellett Kolumbia is nagyszerű számadatokat produkált: az ország 49 százalékkal kevesebb erdőt vesztett 2023-ban.
Kanadában már nem ennyire rózsás a helyzet: az országban tomboló erdőtüzek következtében 8 millió hektár erdő veszett el, ami az eddigi legnagyobb veszteség az országban. Brazília és Kolumbia bizalomkeltő mutatóit pedig Bolívia, Laosz és Nicaragua rontja le, ezekben az országokban ugyanis igencsak megnövekedett az erdőirtás mértéke.
A világ kettőt előre lépett, aztán kettőt vissza, már ami az erdőirtás helyzetét illeti. A brazíliai és kolumbiai eredmények azt mutatják, hogy lehetséges a fejlődés, de a más területeken megnövekedett erdőirtások nagyban ellensúlyozták a mutatókat. Elengedhetetlen, hogy tanuljunk az országoktól, ahol sikeresen lassítják az erdőpusztítást
– nyilatkozta Mikaela Weisse, a Global Forest Watch igazgatója.
Az erdőirtás mozgatórugója az állattenyésztés
Bolíviában sorozatban harmadik éve növekszik az erdők pusztításának mértéke. Ennek oka leginkább a szarvasmarha-legeltetés és a szójatermelés, amelyet takarmánynövényként használnak fel a hús- és tejiparban. Laosz és Nicaragua a területükön található erdőségek 1,9 és 4,2 százalékát irtották ki tavaly. Bolíviához hasonlóan mindkét országban leginkább az egyre terjeszkedő mezőgazdaság számlájára írható a megnövekedett erdőirtás.
Szakértők szerint az ilyen mértékű erdőirtásokkal nem lehet tartani az országok által vállalt biodiverzitási és klímacélokat. A tavalyi COP28 klímakonferencián született erdőirtás-visszafordító egyezkedések hangzatosak, de a számok alapján nagyon távol vagyunk a kívánt eredményektől, mint ahogy a legtöbb klímavédelmi mutató kapcsán is igaz ez az elmaradás.
