Egy friss kutatás alapján valószínűsíthető, hogy az emberi tevékenység következtében fellépő légszennyezés negatívan befolyásolja a beporzás sikerességét. A University of Washington kutatói a ligetszépe virágaival és az őket beporzó szenderekkel végzett kutatásukban arra jutottak, hogy a légszennyező anyagok nagymértékben csökkentik a virág illatának beporzókra gyakorolt hatását. A jelenségnek széles körű következményei lehetnek, többek közt az emberre nézve is.
A légszennyezés nem csak az emberi egészségre van kifejezetten káros hatással. Egy friss kutatás szerint a beporzókat is nagymértékben gátolja a növények megtalálásában – adta hírül a The New York Times.
A University of Washington kutatói a ligetszépe (Oenothera pallida) növénnyel, valamint a növény beporzóinak számító szenderekkel végeztek kísérleteket, hogy kiderítsék, milyen mértékben befolyásolják a beporzás sikerességét a levegőben szálló szennyező anyagok.
A szóban forgó virág érdekessége, hogy éjjel nyílik. A szenderek pedig különösen kifinomult szaglással rendelkeznek. Dr. Riffel, a kutatás egyik szerzője szerint ebben a tekintetben legalább olyan jók, mint a kutyák.
Nagyon sokat aggódunk a légszennyezés emberi szervezetre gyakorolt hatásai miatt. De létezik egy másik életközösség, ami szintén kitett ezeknek a káros hatásoknak. Még csak most kezdünk ráeszmélni, milyen sokrétű a légszennyezés hatása
– mondta Joel Thorton, a University of Washintgon légkörkémikusa, a tanulmány egyik szerzője.
Elemezték a virág illatát
A kísérlethez először begyűjtötték a nyíló ligetszépe illatát, majd ezt kémiai elemzésnek vetették alá. A kutatóknak huszonkét különböző kémiai összetevőt sikerült izolálniuk a begyűjtött levegőmintákból. Ezt követően megvizsgálták a szenderek csápjainak elektromos reakcióit az egyes összetevőkre. Ily módon sikerült elkülöníteni azokat a vegyületeket, amelyek a beporzók odacsalogatásáért leginkább felelnek. Ezután állították elő a kutatók a saját mesterséges ligetszépe-illatanyagukat.
A kísérlethez egy szélcsatornát használtak, aminek az egyik végében elengedtek egy szendert, a másikban pedig a mesterséges illatanyagot árasztó művirág foglalt helyet. A légszennyező anyagok nélkül a rovarok rendre megtalálták a növényt, ám ez módosult, amikor az illatanyagot különböző kémiai összetevőkkel keverték.
Ezek közül az egyik a napközben jelen lévő ózon volt, a másik pedig a nitrátion, ami inkább éjszaka jellemző. Amíg az ózon hatása nem volt számottevő, a nitrátionnal degradált virágillat fajtól függően 50-100 százalékkal kevesebb látogatást kapott a beporzóktól. A kutatók a kísérletet a természetben is megismételték, a mesterséges növényeket igaziak mellé helyezve. Ebben az esetben a légszennyező anyagokkal kevert illatot árasztó növények egyes esetekben akár 70 százalékkal kevesebb látogatást kaptak, mint a társaik.
A légszennyezés hatása számottevő
A kutatás azért is fontos, mert jelenlegi életvitelünk elképzelhetetlen lenne a beporzók áldásos munkája nélkül. Nincsen semmi, amivel ki tudnánk váltani a beporzó rovarok tevékenységét. Nem véletlen, hogy eltűnésük vagy populációjuk drasztikus csökkenése rendre felmerül különböző világvége-forgatókönyvek témájaként.
A kutatók úgy gondolják, hogy a vizsgálatok eredményei jóval túlmutatnak a ligetszépe és a szenderek kapcsolatánál. A ligetszépe illatanyagában a beporzók bevonzásáért felelős vegyületek a virágos növények nagy részénél előfordulnak. Ezekre pedig a legtöbb beporzó érzékenyen reagál, vagyis itt nem egy elvont viszonyrendszerről van szó, hanem bizonyos mértékig általánosítható eredményekről.
A kutatók szerint a nagyvárosokban tapasztalható légszennyezés akár 75 százalékkal is csökkenthette a beporzók illatérzékelési távolságát az ipari forradalom előtti időkhöz képest.
