Egyre több európai nyit a vegán ételek felé, a növényi étrendre való átállásnak azonban több tényező is az útját állja. Sokan az ilyen termékek ízét, árát és az ezekkel kapcsolatos információhiányt hozták fel példaként.
Összesen több mint 7500 felnőtt bevonásával készült felmérés, amelynek keretében a növényi alapú élelmiszerekhez való hozzáállást, a fogyasztási szokásokat vizsgálták – írja a GFI Europe kutatóintézet. A megkérdezettek tíz európai ország lakosai: Ausztria, Dánia, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Románia, Spanyolország és az Egyesült Királyság.
Vegán szempontból mindenképp előrelépésnek könyvelhető el, hogy a résztvevők 51 százaléka állította: csökkentette a húsfogyasztását. A két évvel korábbi felméréshez képest nőtt ez az érték.
A hús szerepének csökkentése az étrendben az érintetteknél javarészt egészségügyi indíttatású volt: 47 százalék jelölte meg ezt az aspektust a legnagyobb motivációjának. Az állatjóléti kérdések pedig 29 százalékban, míg a környezetvédelmi érvek 26 százalékban ösztönözték a húsfogyasztás csökkentésére az embereket.
A válaszadók 28 százaléka úgy nyilatkozott, hogy hetente legalább egyszer fogyaszt növényi alapú élelmiszereket. Két évvel korábban 21 százalék volt ez az arány. A növényi alapú élelmiszerek mellett szóló érvekként pedig 53 százalékban az ízt, 46 százalékban az egészséget és 45 százalékban a megfizethetőséget említették a résztvevők.
A növényi étrendre való átállás sarkalatos pontjai
Érdekesség, hogy miközben a növényi alapú terméket rendszeresen választó válaszadók jelentős része kiemelt pozitívumként kezelte ezeknek az ételeknek a kedvező árát és jó ízét, sokakat éppen ezek riasztják vissza.
Arra a kérdésre, mi tartja vissza őket a növényi alapú élelmiszerek vásárlásától, a résztvevők 38 százaléka azt felelte, túl drágának tartja ezeket. A válaszadók 30 százaléka pedig azzal indokolta tartózkodását, hogy nem elég finomak ezek a termékek. Mindez persze annak fényében nem meglepő eredmény, hogy az ízlés, egy-egy étel ízvilága meglehetősen szubjektív kérdés.
A növényi étrendre való átállás harmadik gátja az információhiány lehet a kutatás tanúsága szerint. A válaszadók negyede ugyanis azt mondta, úgy érzi, nem kap elegendő tájékoztatást ezekről a termékekről. A nyilatkozó európaiak 46 százaléka ugyanakkor jobban bízik a növényi alapú termékekben, mint három évvel korábban. 59 százalék pedig támogatja azokat az állami intézkedéseket, amelyekkel a növénytermesztés felé terelnék a gazdákat.
Dán és holland nemzeti cselekvési terv is készült már annak a felvázolására, miként állhat át az ország fokozatosan a növényi alapú élelmiszerrendszerre. A magyar Agrárminisztérium azonban arról tájékoztatta a Prove-ot, hogy egyelőre nem tervezik a növényi ágazatok felé terelni az állattenyésztőket.
