Az infláció hatására az olcsó hús iránt nőtt a kereslet, a képlet megoldása pedig a francia agrárminiszter szerint az intenzív gazdálkodás. Még akkor is, ha ezt visszalépést jelent állatjóléti kérdésekben.
Több olcsó hús előállítására buzdította egy nagyszabású agráresemény résztvevőit Marc Fesneau francia mezőgazdasági miniszter. Jelezte azt is, természetesen tisztában van azzal, hogy ez csak intenzív gazdálkodással lehetséges.
Az intenzív gazdálkodás kizárólag nagyipari körülmények között lehetséges. Ennek keretében a lényeg a mennyiség, nem pedig az, hogy milyen körülmények között élnek az állatok. Ez azonban a miniszter szerint most csak másodlagos kérdés.
Az állatjóléti problémákkal csak akkor lehet foglalkozni, ha találunk valakit, aki hajlandó fizetni ezért
– mondta Fesneau.
A miniszter szerint elsősorban a keresletet kell figyelni a gazdasági szereplőknek, és azt kell lekövetni. Márpedig szerinte most egyértelműen az látszik, hogy a megugrott árak mellett a fogyasztók már az olcsó húst rakják a kosarukba a biotermékek helyett.
A francia áremelkedés egyébként nem számított kiugrónak uniós szinten. A legmagasabb éves értéket februárban regisztrálták, ez 6,3 százalék volt. Augusztusra aztán ez 4,9 százalékra mérséklődött. Az éves infláció – az Eurostat adatai szerint – az Európai Unióban augusztusban 5,9 százalék volt, míg tavaly augusztusban még 10,1 százalék.
Visszatérés az intenzív gazdálkodáshoz?
Emmanuel Macron francia elnök 2017-es hatalomra kerülése óta szorgalmazza, hogy szorítsák vissza az ország húsiparán belül az intenzív gazdálkodást. Hangsúlyozta, csökkenteni kell a termelést, „legyen szó baromfiról vagy sertésről, de ezek nem felelnek már meg az ízlésünknek és igényeinknek”. Az agrárminiszter megjegyzéseiből viszont arra lehet következtetni, hogy a kormány már nem olyan elkötelezett az állatjóléti irányváltás mellett, mint korábban. Ennek pedig a nagy hús-, tej- és tojástermelők örülhetnek.
„Célunk a standard termelés visszaállítása” – nyilatkozta a Guardiannek Gilles Huttepain, az LDC baromfitenyésztő cég egyik vezetője. Szerinte Franciaországban
évente 400 új standard csirkeházat kell építeni ahhoz, hogy vissza lehessen hódítani a piacot az importtól.
Jelenleg ugyanis a franciaországi csirkehúsigény mintegy felét külföldi forrásból fedezik.
Nem az intenzív gazdálkodás verbális támogatása a francia kormány első olyan intézkedése, amely bosszanthatja az állatvédőket. A kabinet szeptember elején adott ki egy új rendeletet, amely tiltja a „hús” és az egyéb, egyértelműen állati termékekhez kapcsolt kifejezések használatát növényi termékekre. Franciaországban tehát a gabonakolbász például egyértelműen a tiltólistás, félrevezetőnek titulált nevek közé sorolható.
